2010. május 20., csütörtök

Samu 1 éves!

1 éves ...
Igen repül az idő!
Súlya: 8560 gr
Hossza: 76 cm.
(Máté 11040 gr és 80 centi volt anno :))

Alvás: fél 7 és fél 8 között ébred aztán nap közben 2 alvás van. 9 után, ill. 2 után alszik egyet, amelyeknek a hossza változó. Általában 1, másfél óra biztosan megvan :)
A napi egy hosszabb alvás jelenleg elérhetetlennek tűnik :)

Evés: Reggel/délelőtt: cici
11 körül: főzelék+husi
fél 4 körül: gyümölcs/tejtermék
fél 8 körül: főzelék+husi
este: cici
+ napközben inni tejci.

Mozgás: felülés, felállás kapaszkodva, kanapé mellett lépkedés és mászás szakadatlan :)

Játék: bent: bármi, ami Mátéé. Csörgő meg miegymás nem igazán hozza lázba. Bezzeg a nagy teherautó annál inkább.
Kint a hinta a favorit, igaz, kint leginkább babakocsiban van. De imád kint lenni!

Beszéd: hívja a cicát, na meg minden állatnak cicceg :)
Dede=dédi, tiktak-ot próbálja mondani, valami titi féle hagyja el a száját.
Baba, mama. Ennyit mond, de a mondottakat megérti :)

Társas élet: imádja a gyerekeket (tesót is!).

7 foga van, de lehet a 8. is áttört már :)
Szülinapi buliig lehet befigyel egy hajvágás.

2010. május 19., szerda

2010. május 9., vasárnap

Ovis barátság

Máté ovis barátja (jelenleg): Pajor Kristóf.
Olyan édesek voltak a múltkor.
Reggel vittem Mátét az oviba, és egy kicsit lestem, hogy viselkedik.
Így történt:
Kristóf már az oviban volt, a gyerekek épp az asztal körül ültek, gyurmáztak. Máté odasettenkedett Kristóf mögé, és leguggolt. Kristóf hátrafordult, megölelték egymást, a fiam pedig ezt mondta: Úgy hiányoztál nekem.
A választ már nem hallottam, de nagyon kis édesek voltak.

Máté sokat emlegeti otthon a kis barátját, megjegyezte valamelyik nap, hogy ők nagyon szeretik egymást, és mindig megölelik egymást, mert barátok.

Persze amikor sétálni mennek, mindig a Pajor a párja, ugyan ki más lehetne?

Meglepi locsolás

Tegnap nevettem egy jót.
Máté elém áll, és ezt mondja (közben kezében egy parfüm, aminek már levette a kupakját):
Anya, nincs jó illatod.
És elkezdi mondani:
Anyukám, anyukám találd ki,
hogy az én nagy kincsem ugyan ki.
Ki más is lehetne, ha nem te,
ültess hát gyorsan az öledbe.
És meg akart locsolni.
Mondom neki, hogy locsoláskor nem ezt mondtuk. Elmondta a két locsolóverset is, aztán meglocsolt.
Ja, és akkor már jó illatom volt. Szerinte :)
A kis édes ...

2010. május 7., péntek

Szalonnasütés

Május elsején apa kitalálta, hogy menjünk ki a pincéhez szalonnát (stb: sonkát, kolbászt) sütni.
A nap sütött, de sajnos a szél elég jól fújt. Főleg kint. Máté nagyon jól elvolt, segített apának tüzet rakni, rajzolt, aztán evett. Samu is jól elvolt, mászott, megnézegette a diófa-virágot (meg is kóstolta).
Túl sokáig nem voltunk, mert Samunak alvásidő következett.

2010. május 4., kedd

Első ovis anyák napja


Nagyon vártam az első ovis anyák napját. Mivel Máté nem valami nagy mondókás, és a verseket sem nagyon szereti, ezért az elkezdett versikére rákerestem a neten, és azután én is tudtam vele itthon gyakorolni. Amit nem nagyon kellett, de olyan jó volt hallgatni, ahogy mondta a következő kis mondókát:

Anyák napi mondóka

Anyukám, anyukám, találd ki,
Hogy az én nagy kincsem ugyan ki?
Ki más is lehetne, ha nem te.
Ültess hát, gyorsan az öledbe.

Aztán elérkezett a várva várt nap. Felszerelkeztem zsepivel, gondoltam úgyis bőgni fogok, de aztán nem. Igaz a könnyeim kijöttek, de a nevetéstől. Olyan kis édesek voltak a kicsi ovisok. Ahogy énekeltek, mondták és táncolták a verseket, mondókákat.
Persze az otthon tökéletesen elszavalt mondóka többekkel együtt mondva és nagy tömeg előtt nem éppen úgy hangzott, ahogy kellett volna, de kiállt, elmondta, és én nagyon büszke vagyok rá :)