Ez van az iskolában. Magával rántott kicsiket és nagyokat egyaránt. Ami részben érdekes, hisz a tavalyi Bendegúz versenyhez szintén egy peonza volt az ajándék, de akkor senkit nem érdekelt. Most meg őrület lett belőle.Először a nagyobbakat ragadta magával, ők pörgették a játékot szünetekben, aztán idővel egy kis bemutatót is tartottak nekünk, de eddigre már a kicsik is megfertőződtek. Máté is. Teljes lázban égett, végülis kapott két fajtát (oriont és egy gyémántot), amivel nagyon sokat gyakorolt az iskolában is otthon is. Mint kiderült, nem véletlenül, hiszb a napközis tanító nénivel egy kis bemutatóra készültek az első-másodikasok is. Ügyesek voltak, nem volt hiábavaló a sok gyakorlás, amivel javul a kézügyességük, a térbeli tájékozódásuk, és nem szaladgálnak szünetekben, hanem peonzáznak. Sokan és kitartóan, szűnni nem akaró lelkesedéssel.
Most épp cobrát hajkurászunk, nem olyan egyszerű beszerezni, mint ahogy gondolná az ember. Mert a sok próbálkozás és peonza-leesés következménye nálunk is bekövetkezett: akármilyen kemény és erős műanyagból is készül, és akármilyen vastag is, nem tart örökké ... megreped, eltörik. De ez benne van a pakliban.
Jó kis játék, nagy lelkesedést váltott ki, és olyan örömmel gyakorol Máté is rá. Na meg a többiek is. Teljesen hozzájuk nőtt, Máténak a zsebéhez, el sem indul otthonról nélküle :) Mert gyakorolni bárhol lehet.
