Peonza-őrület

Ez van az iskolában. Magával rántott kicsiket és nagyokat egyaránt. Ami részben érdekes, hisz a tavalyi Bendegúz versenyhez szintén egy peonza volt az ajándék, de akkor senkit nem érdekelt. Most meg őrület lett belőle.Először a nagyobbakat ragadta magával, ők pörgették a játékot szünetekben, aztán idővel egy kis bemutatót is tartottak nekünk, de eddigre már a kicsik is megfertőződtek. Máté is. Teljes lázban égett, végülis kapott két fajtát (oriont és egy gyémántot), amivel nagyon sokat gyakorolt az iskolában is otthon is. Mint kiderült, nem véletlenül, hiszb a napközis tanító nénivel egy kis bemutatóra készültek az első-másodikasok is.  Ügyesek voltak, nem volt hiábavaló a sok gyakorlás, amivel javul a kézügyességük, a térbeli tájékozódásuk, és nem szaladgálnak szünetekben, hanem peonzáznak. Sokan és kitartóan, szűnni nem akaró lelkesedéssel.
Most épp cobrát hajkurászunk, nem olyan egyszerű beszerezni, mint ahogy gondolná az ember. Mert a sok próbálkozás és peonza-leesés következménye nálunk is bekövetkezett: akármilyen kemény és erős műanyagból is készül, és akármilyen vastag is, nem tart örökké ... megreped, eltörik. De ez benne van a pakliban.
Jó kis játék, nagy lelkesedést váltott ki, és olyan örömmel gyakorol Máté is rá. Na meg a többiek is. Teljesen hozzájuk nőtt, Máténak a zsebéhez, el sem indul otthonról nélküle :) Mert gyakorolni bárhol lehet.

Ninjago-őrület

Nyáron láttam életemben először ninjagot Bálint szülinapi buliján. Persze hallani hallottam már róla kicsivel előtte is Mátétól, aki meg az ovis barátaitól szerezte az infót.
Azóta kapott névnapjára Ninjago pörgettyűt, amivel aztán nem nagyon játszott. Azóta változott a helyzet: nagyon elkezdett játszani a legoival. Nem szét és összeépíteni őket, hanem szerepjátékokat. Lehet, hogy köszönhető ez annak, hogy a tv-ben rábukkant a ninjago-mesére. Most minden szerda és péntek reggel csak azután indulunk, hogy megnézte. Épp ezért a szerda reggelt szeretem a legkevésbé: fél 8 után van vége, akkor villámgyors indulás, lepasszolom őket az oviban, de 3/4 8-ra be kellene érnem, mert épp szerda reggel van a heti sorakozó a hirdetésekkel.
Vissza a kitérő után: a legnagyobb bajom az elkezdődött ninjago-őrület miatt, hogy közben a pörgettyűkön kívül minden egyebet is nekiálltak gyártani, ami a mesében van: minden ninjának külön járgánya, sárkánya van, 3 vagy 4 féle csúszómászó + csontvázak, és ezeknek a támadóeszközeik. Amire persze Máté reagálás: ez is kell nekem!
Köztudott, hogy a legok alapban sem olcsók, és biztosan nem fogok neki milliónyit venni ... mert minek?
Még a creatorok, amiket 3 féleképpen lehet összerakni, azok jobban megérik és hasznosabbak is, bár a házikó-átvariálás is mindig rám vár, bár talán most már nem olyan sokáig, hisz egyre nő Máté.
Na meg a city-s legokkal is jobban lehet játszani, mert stabilabban vannak megépítve, a ninjago-soknak meg van pár kiálló darabjuk, ami nekem a tuti állandó leesést jelenti.

Bár Máté mindre rámondja, hogy kell, meg lehetett vele egyezni, hogy egyet válasszon ki (finom terelgetés után egy kevésbé egetrengető összegbe kerülőbe állapodtunk meg), amit meghoz a Jézuska. Mert mostanában tényleg sokat játszik velük. a Tűzninja pengés motorja lett a karácsonyi ajándék tárgya, amit a mamától kap majd.


Amennyire meg van őrülve Máté a ninjagokért, Samci annyiralelkes a trakikért. De mit is várhatnék, hiszen ha sok pénze lesz, trakit, kombájnt és ifát fog venni.
Mese annyira nem érdekli, viszont a gép előtt órákat képes lenne eltölteni traktorokat nézve. A mai kor gyermekei, így talán senki nem lepődik meg, hogy a kulcsszó beírása után ő is maga tud választani a youtube-n a felhozatal között.
Máté pedig maga tudja, hol találja a neten ninjagos és a Pineas és Firb-ös játékot.
Ami ugye nem feltétlenül jó, de azért néha az :)