Megint Patcán jártunk

A boglári kiruccanásunk másnapján a gyerekekkel (nagyokkal) szerettünk volna elmenni Nemesvitára a Western Parkba. Sajnos az idő közbeszólt, mert reggel nagyon viharosan erősen fújt a szél, az időkép szerint pedig épp a Balaton mellett még annál is erősebb volt, mint nálunk. Íjászkodni, patkót dobni, aranyat meríteni pedig nem nagyon szerencsés ilyen időben :( De valahova mennünk kellett ... zárt legyen, benti program, így a választásunk megint Patcára esett.
Nem okozott csalódást, hisz a gyerekek itt mindig nagyon jól érzik magukat. Petinek nagyon bejött a beltéri játszó, és még csak a csúszdákig sem kellett elmenni érte. A kintebbiben pedig gyerek sem volt, amikor odaértünk, utána is csak kevesen. Zsolti pedig a nagyokkal ment csúszkálni. Aztán kimentünk, gokartoztak, ami viszont Máté kedvence lett (persze csak a nagy piros csúszda mellett). Új járgányok is voltak, új pályával. Mindenkinek tetszett. Ebédeltünk, csúszdáztunk még, aztán hazaindultunk.
A kevés ember miatt Sami is csúszott az apjával a nagy piros csúszdán, nagy-nagy örömére ... amit ugye nem lehet, mert csak 6 éves kortól szabad, és ölben meg pláne ... pár horzsolást sikerült is Zsoltinak összeszednie. Samci pedig egy újdonságot, a hordóban utazást is kipróbálhatta ...fülig érő szájjal.
Sokszor voltunk már itt, de a vízi játékokat  és a labirintust még mindig nem próbáltuk ki. Hiába, így is simán el lehet tölteni az időt, de azért megígértük nekik, hogy legközelebb (vagy legközelebb nyáron) az sem marad ki. Máté olyan kíváncsi rá.
Fényképezőt sem vittünk, nem is tudok mást írni, hisz ismerős a hely, írtam róla többször. Itt csak jól tudjuk érezni magunkat. Mindenkinek ajánlom kipróbálásra :)

Karácsony '12

Ha gyerekkoromra visszaemlékezem, a karácsony kezdetét nekem mindig a templomi betlehemes játék jelentette. Szerepeltünk ... a karácsonyfát pedig ezidő alatt feldíszítették, és az ajándékok is alá kerültek. Persze később már mi díszítettük a fát, és idővel ezen tevékenység a templomlátogatás elé került, de karácsony soha nem múlhatott el betlehemi játék nélkül.

Ezen szokás annyira belém ivódott, hogy mióta a gyerekek megvannak, velük is mindig elmegyünk a templomba, aztán mire hazaérünk, addigra a fa alá kerül az ajándék. A fát is a Jézuska hozza, csak azt előbb, és mivel nincs ideje mindenkiét feldíszíteni, ezért ezt a feladatot ránk hagyja ... Máté idén is lelkesen segített a díszítésben, Sami viszont  inkább aludni ment, és örült, mikor felébredve látta a kész fát.

Minden évben lelkesen várom a karácsonyt, aztán elérkezvén mindig felmerül bennem, mire ez a rohanás? Mert bizony a 3 nap idén is rohanással telt ...

24. de: sütés-főzés-készülődés
dél: Peti altatás- Samu altatás- Mátéval fadíszítés
ébredés után öltözködés- templomba sietés (Pepcsi maradt az apjával)
Templomban szerepeltek idén is az ovisok, bár elég kevesen voltak. Máté ügyesen szerepel már, de Sami nem volt hajlandó kiállni sem (templomi képek itt)
fél 5: hazaérés - izgalom- ajándékbontogatás (kép)
vacsi- társas, lego-összerakás- Pepcsi mindentől távoltartás :)

25. de: Anitáék jöttek
Vera mamához mentünk ebédre
délben picik altatása
du. Zsombiék és a keresztszülők jöttek (előtte kaja-készítés, ajtó szuggerálás: mikor jönnek már??? -mert ők mindig késnek)
vacsi- ajándék bontás, játszás (Pepcsi elment a mamával, így nyugi volt :))

26. de: dédihez menetel
Marika mamához menetel
Haza altatni
Vissza a mamához, mert a veszprémi rokonok, unokatesók jöttek
Nagy örömünkre mindannyian!!!
ajándékozás, közös móka - hazacuccolás

Címszavakban ennyi, de még így is sok ...
ajándékokról is csak röviden: tavaly megfogadtam, hogy mindenki figyelmét felhívom rá, nem kapnak mindenkitől külön és egyenként ajándékot ... sok, felesleges. túl sok!
tőlünk+ Vera mama
Marika mama+Tamás bátyus+ dédi
Bözsi dédi
Keresztszülők
Veszprémiek (tavaly mindenhonnan külön kaptak :*3)
Anitáék

És kicsi ajándékokban egyeztünk meg. Tőlünk és a Marika mamáéktól nagyobbat kaptak, de ennyi.
És hogy mit?
Máté: lego -szemétszállító - ninjago tűzmotor - legos társas -könyv -pizzakészítős gyurmakészlet
Sami: piranja-s társas- könyv- traki- traki (mert ő ezt kért)- +1 társas, amivel eddig csak Máté játszott, de Samit  a trakin kívül nem is nagyon érdekelte az ajándék.
Pepcsi: könyv-könyv- játékállatok
+ közösen kaptak egy fa írótáblát.
Úgy gondolom, így is épp elég, ha nem sok.
Annak viszont örülök, hogy a kapott ajándékok közül mindennel játszanak, ami ugye azt bizonyítja, hogy örülnek neki :)

( a fenti szövegben a színes szavakra kattintva jönnek be a képek :))

3 éves nagylegény: Samu

Ma 3 éve született Samci. Pontosan 23:05-kor.
Őt ünnepeltük tegnap. Nagyon várta Sami, és nagyon várta a vendégeket is. Aztán amikor odaértek, ő épp nagy homokozásban volt, úgyhogy nem nagyon foglalkozott senkivel.
 Aztán minden gyerkőc feloldódott, és szépen játszottak. Semmi gond nem volt. Mindent kipróbáltak, homokoztak, csúszdáztak, bicikliztek, járgányoztak, trambulinoztak. A legnagyobb sikere ennek volt, és bár a nagyobbak csak egymás után, sorban mehettek be, különösebb gond nem volt ezzel. Máté kissé nehezen viselte a várakozást, de kisebb nyekegés után kivárta a sorát. A kicsik (Szonja, Hanna, Sami) együtt ugráltak.
Finomakat ettünk: volt szendvics, sajtos, mézes krémes, Ancsa hozott sörkiflit. Plusz a torta.
Szép lett, finom lett, de magamnak csináltam. Vagyis Saminak, de ő látta már délelőtt is, délután meg addig látta mindenki, amíg kivittem, Sami elfújta a gyertyát és elégett a tűzijáték. Aztán szeleteltem. Maradtak a képek,amin lehet csodálni. Mert csodálni csak én csodáltam, miközben készítettem, a többieknek nem volt rá ideje :) Hát, ez a torták sorsa: készülnek órákon keresztül, csodálják pár percig, aztán felfalják gyorsan :)
A maci torta mellé fondantból szúrtam ki szíveket és mackókat is, amik villám gyorsan el is koptak. Ahogy letettem Samci elé a tortát, minden gyerek rávetette magát. nem tudom, mit hittek, miből van, de egyik sem panaszkodott a tömény cukormázra :)
Tortaevészet után újabb játékkör jött, aztán elérkezett a 7 óra és szép lassan minden anyuka elejtette a gyermekének, hogy lassan ideje indulnunk ... persze a gyerekek még pár perc plusz időt kikönyörögtek, de aztán minden vendég hazaballagott ... én gyerekeim meg a fürdőkádba.
Samci szülinapján nem akartam vetélkedőt, versenyt rendezni (tavaly Máté szülinapján nagy sikere volt). Ők még picik, de Mátéén, ahol nagycsoportos ovisokból lesz pár fiú, feltétlen fogok.
Este kérdeztem Samutól, hogy milyen volt a szülinap. Válasza: Holnap is lesz? Azt hiszem, ez mindent elmond a mai napról :) Ő is elégedett volt és jól érezte magát. Ezt bizonyítják a képek is, amiket itt tudtok megnézni:ttps://picasaweb.google.com/109339403226233389469/2012Maj?authkey=Gv1sRgCKCSv7jU6vHQGw#5744578527454963634

És a kapott ajándékok: tőlünk Mátéval közösen kapták a szülinapokra a trambulint, Marika mamától Verdás medencét kapott/kaptak, déditől pénzt, Vera mamától pólót, Hannáéktól, Szonjáéktól társast, keresztanyuéktól vegyesen tusfürdőt, vicces fogselymet, fogmosó időmérő homokórát :). De hogy Samit mennyire nem érdekli még mindig az ajándék ... abszolút nem. Társassal Máté játszott, és ő lelkesen jelentkezett előre az ajándékgyűjtő szerepére is :)

Szandi ballagója

Tegnap (hogy a névnapom és az anyák napja közti egy nap se maradjon "üresen") ballagásra voltunk hivatalosak. Már amikor megkaptuk a meghívót leszögeztük, hogy magára a ballagásra nem megyünk, csak az ebédre. Ennek több oka is volt: pl. a 3 gyerek (felesleges lett volna a nagy tömegnek kitenni őket ... hisz még maga Szandi is unta az ünnepséget (10-kor kezdődött, 3/4 1-re értek haza), vagy hogy a Zsolti éjszakás volt, és aznap is ment éjjelre.
Azért szépen, csinosan kiöltöztünk, hogy megfelelő ruházatban várjuk az ünnepeltet :)
Hazaértek, ebédeltünk (Sami levest és pár falat húst -én levest), aztán irány haza Samit, Pepcsit altatni.  Máté maradt az apjával (meg a többiekkel). Samu nagyon hamar elaludt, Pepi viszont nem akart. Úgyhogy ő még játszott kicsit, aztán kidőlt. Mama gyorsan átjött vigyázni rájuk, addig én visszamentem enni, majd gyors kaja után hazaugrottam Samiért (3 körül), megmocorgattam, hogy felkeljen, aztán visszamentünk még sütizni. 4-kor haza indultunk, addigra már Pepcsi is felkelt.
Mi ebből a tanulság? Gyerekekkel, alvásidőben nem szervezz programot, különben loholhatsz egyiktől a másikig :)
Az ebéd mellett beszélgettünk, próbáltam faggatni az ünnepeltet, de nem nagyon sikerült ...
Annyit tudunk, hogy nagyon izgul az érettségi miatt (nagyon jó tanuló, de stresszel, és magával szemben van magasan a mérce), a ballagó hosszú volt és unta, ill. valami gazdasági OKJ-s képzésre megy, aztán majd tovább.