Máté 6 éves

... hihetetlen. nagy közhely, de tényleg szalad az idő, és bizony tény az is, hogy a gyerekeken látjuk igazán.
Sami szülinapja után be kellett jelölni egy havi lebontású naptárban Máténak, hogy mikor lesz az ő szülinapja. A napot bekarikáztuk (jún. 23.), a buli napjához pedig tortát rajzoltam (jún. 24.). Minden nap x-elte az épp aktuális napot, és nagyon örült, ahogy közeledtünk a nagy naphoz. Eddig a szódásautó volt a mérce (szombatonként jön), de most áttértünk a naptárra, és ez így nagyon klassz volt.
Pár ovis barátot hívtunk a buliba, hisz neki már kell a gyerektársaság, én pedig versennyel készültem nekik ismét (tavaly is).
Szombaton, amikor mentünk a boltba, örömmel újságolta mindenkinek, akivel csak találkoztunk, hogy neki ma van ám a szülinapja. Várta a vendégeket, és hiába mondtam neki el a nap folyamán, hogy a buli csak holnap lesz, mindig megjegyezte, hogy de neki ma van a szülinapja. Sokadik magyarázatra beletörődött, és szomorúan megkérdezte, hogy ajándékot sem kap akkor ma?
Drága életem, úgy megesett rajt a szívem ... Marika mama lett a megmentő, aki megígérte, hogy szombaton megköszönti, mert vasárnap Sopronba mentek, és kérdéses volt, mikor érnek oda a buliba. Tőlünk meg ugye a trambulint kapták szülinapra közösen, de azért ici-pici toonz figurákat kapott szombaton., Amilyen kicsik a figurák, olyan nagy volt az öröme, és azóta többször le kellett vele ülni csatázni, vagy épp figurákat röptetni (ez a Lacira várt). 13 bábuja van, szembe kell egymással állítani őket és pöckölni ... ezzel elgyőzni az ellenfelet. Akár kinder-figurákkal is lehetne (nem összerakósakkal) ezt játszani, de ugye mindig kitalálnak valami újat ...

Vasárnap tűkön ült egész nap ... én meg délelőtt főztem, közben meg készülődtem (sütiket előbb megsütöttem, ebben a kánikulában nem akartam semmilyen krémeset, így száraz lett: sajtos tallér és húsdarálós keksz, ill. a torta és a tortatészta-maradékból csináltam kókuszgolyót): tojást főztem a szendvicsre, uborkát szeltem, Zsolti füvet vágott, teraszt rendezte.
A gyerekek délutáni alvásakor csináltam a tortára a fondantot (eredetileg Máté sünis tortát szeretett volna, de végül rábeszéltem egy trakisra), díszítettük a teraszt. persze amikor az embernek minden perce be van táblázva, tuti beüt valami baj ... délelőtt a fűnyíró tolórésze adta meg magát, délután kiderült, hogy az asztal, amit anyuéktól akartunk lehozni, nem fér be a kocsiba. És bár ezek nem nagy dolgok, csak csúszik miattuk az ember. Így a hajmosásom 3/4 4-re csúszott (4-re vártuk a vendégeket), és a szendviccsel sem készültem el időben ... de mivel nem idegeneket hívtunk, így a barátnőm, aki először érkezett a kisfiával, szívesen ebállt segíteni nekem :) -Zsolti időközben elment focizni . mondván utolsó meccs, megígérte ...persze pipa voltam, hisz a gyerek szülinapja mégiscsak fontosabb kellene hogy legyen ... de nem hiányzott, hisz a gyerekekről szólt ez a nap, a felnőttek meg feltalálták magukat.

Miután mindenki megérkezett, és kiderült, hogy mást ne várjunk, összegyűjtöttem a gyerekeket és kezdődhetett a verseny. Nem voltak nagy versenyszámok, de úgy gondolom, a fiúknak tetszett: diógyűjtés, vödörbe dobás, kirakó, függőleges karikába dobás, csokievő verseny volt, a végén pedig horgásztak -ez már nem a verseny része volt. Focisak is, hisz mégiscsak fiúk.
Ők voltak a versenyzők: Máté, Sami, Zsombi, Mink Kristóf, Pajor Kristóf.
Lacika nem volt, mert az apja után mentek a kórházba, Csabi pedig nem akart átjönni.
Viszont csatlakozott hozzájuk a szomszédból Ákos és Áron, akik ugyan nem voltak hivatalosak, de sokszor át szoktak jönni,mindig kéretőznek, miért mondtam volna nekik, hogy ne jöjjenek. Igaz a versenyben nem vettek részt, segítőnek fogtam be őket, és a diógyűjtésen kívül ők is csinálták a feladatokat, csak oklevelet nem kaptak a végén, viszont a mindenkinek járó pez-cukorkát igen :) Nem tettek panaszt ... (oklevél előre gyártott volt).
Verseny után, de eredményhirdetés előtt érkezett a torta: először a trakis gyertyával, tűzijátékkal, majd az Anita puncs tortája, amin a csurgatott csoki most nem össze vissza, hanem pókemberesre ment. Mondanom sem kell, hogy a fiúknak a trakis torta is tetszett, de a pókemberes mégiscsak pókemberes, pedig abszolút nem volt nagy pluszmeló, de mégis mekkora örömet tudott okozni ...
Mindenki kapott, evett ... nagyon finom volt. a puncsos és a csokis is. Most más recept alapján csináltam, mint Mátéét. az is finom volt, de ez még finomabb. Viszont a fondant alá Máté krémje jobb volt, ezen jobban csúszott a fondant, de lehet, hogy ez a meleg miatt vagy a több krém miatt volt.
Mostani csokitorta tésztája innen, a krémje pedig innen van. érdemes kipróbálni annak, aki finomat akar enni.
Volt foci, ugrálás, kiscsoportos játék a verseny  után, szerintem jól érezték magukat.
Viszont nem mehetek el külön megemlítés nélkül a csokievő verseny mellett: leültettem őket, a kisasztalra szalvétát tettünk, majd mindenki kibontotta és maga elé tette a csokit. Kezeket hátra, és rajt! Kép is készült, a hangulat mindent vitt. A lelkesedés, az öröm, a csokis fogacskák, a hatalmasra tátott szájak  a végén. A legédesebb mégis Samu volt ... ő nem nyerni akart, csak egyszerűen megenni a csokit a szabályok szerint. A kis hátratett kezét addig nem tette előre, amíg nem mondtam neki, hogy most már nyugodtan megfoghatja ... de akkor sem fogta meg :) a nagyok már rég sehol sem voltak, rég végeztek, de ő csak ette szakadatlan, harapás, felnézés, komótos rágás :) Olyan cuki volt ... kár, hogy a képek ezt nem tudják visszaadni teljesen.

Eredmény:
1: Mink Kristóf
2. Zsombi-Pajor Kristóf holtversenyben
3. Máté
4. Sami (aki nem is vett részt minden versenyben, mert a triciklizés fontosabb volt)

Pepcsi is nagyon jól elvolt egész délután, semmi gond nem volt vele, evett, ivott, mászott, homokozott, triciklizett ... mi mást akarhatott volna ... esetleg engem, mert engem maga közelében nemigen látott :)

Fél nyolc körül elszállingóztak a vendégek, mi még elpakoltunk.
A tortára a Marika mamáék is megérkeztek, úgyhogy csak a verseny egy részéről maradtak le. Csabiék is megjelentek este negyed 9-kor egy kis csokival, cserébe kaptak fincsi tortát ...
Így zajlott le a legnagyobb gyermekem 6. szülinapja.

Isten éltessen nagyon sokáig kicsim!

Fondant tapasztalatok

Életem első fondant borítású tortáját készítettem a hétvégén. Samci maci-tortájáról van szó.
Eredetileg pillecukros fondantból szerettem volna, de meggondoltam magam és mézes lett.
A tortatalap kiskuktától származik, és nagyon finom lett. Könnyen szelhető, de legközelebb nem fogom laponként sütni, hanem egyben. 21-22 cm-es tortaformába 2 tojással ír egy lapot, amit félbe lehet vágni. 3 lapot sütöttem, 2-ből lett a maci feje, a maradékból pedig kiszabtam a füleit és a nyakkendőjét. Eredetileg nem lett volna nyakkendője, de olyan sok tészta maradt, hogy muszáj volt felhasználnom, és még így is sok maradt ... aztán csak elkopott :) Nekem sajnos mind3 felpúposodott, pedig felhúzkodtam én is a tortaforma oldalára. Viszont a legfelsőt hagytam púposan, így gömbölyűbb lett a maci feje. A krém pedig ez volt. A krémet is duplán csináltam, mert elég felületesen olvastam, és a rum sorában levő zárójeles megjegyzést nem figyeltem, miszerint kiskukta a tortához 3 adag krémet csinált, igaz annak a 2/3-át használta fel. Szóval az egy adag nekem kevés lett, kellett csináljak még egy felet, de így bőven elég lett a lapok közé és a tortára is (fülekre, nyakkenőre is), bár tény, hogy a lapok között nem volt vastagon.
A fondant receptjét innen vettem, de kiskuktánál is megtaláltam ugyanezt. Előző nap meggyúrtam a fehéret, nagyon jó állagú lett, a barnát pedig még egy nappal korábban megcsináltam és kakaóporral színeztem. Valami miatt ennek másabb volt az állaga, keményebb volt, mint a fehér, de azért ez is jól formázható volt és nem volt vele nehéz dolgozni. Ami meglepő volt számomra, hogy valahol 500 gr porcukrot írt, de ennél jóval több kellett. Végülis a tortabirodalmas oldalon írja, hogy a mérőkanál nagyságától is függ, mennyit vesz fel, 400-1000 gr is kellhet. Nem voltam elég porcukorral felszerelkezve, de szerezte :)
Kissé ragadós volt, amikor fóliába csomagoltam és hűtőbe tettem, de egyáltalán nem volt vészes. Szombaton reggel kivettem a hűtőből (egy órával a megmunkálás előtt szobahőre kell tenni), aztán átgyúrtam, és kinyújtottam. Volt, hogy kicsit elszakadt (túl hirtelen nyújtottam), de újra összegyúrtam és sodortam. Nem volt nehéz sodorni (csak először) és nem szakadt akkor sem, amikor a tortára varázsoltam. A barnával annyi bajom volt, hogy meglátszott rajta a porcukor, de némi simítás után eltűnt. A maci-fejet nagyon egyszerű volt beborítani, különösebb gond a füleknél sem volt, de mivel az nem volt olyan szép egyenletes, mint a kör, így nem sikerült olyan szépen. A legkevésbé szép pedig a nyakkendő lett, mert a fehér fondant kissé puhább és szakadósabb volt. Nem kellett nagyítóval keresni a hibákat, de nem voltak olyan nagyon kirívóak sem.
A fondant baromi édes, bár én nem ettem a tortából (amikor már egyben volt), de a gyerekek felfalták a torta mellé tett fondantból kiszúrt szíveket és macikat is. Egyik sem panaszkodott :)
Barnából másfél adagot csináltam, fehérből felet, de maradt mindegyikből annyi, hogy Máté süni-tortájára is elég lesz :) A fehérnek kb. a fele sem fogyott el, a barnának kb. a fele
Akinek még kérdése van, bátran tegye fel, ha tudok segítek, bár ettől az egy alkalomtól nem lettem szakértő, de igyekeztem a dolgoknak utánaolvasni.