Első hó

Ma reggelre leesett az idei első hó. Máté már nagyon várta, mindig megjegyezte, hogy nemsokára esik a hó, ahányszor reggelente deres volt minden :)
Persze a ma éjszakai hóesést előre megmondták az időjósok, de azért a biztonság kedvéért este csitítgattam Mátét, hogy az első hó nem mindig marad meg, nem is biztos, hogy sok esik, csak mutatóban egy kicsi, és hogy ez a hó még nem alaklmas hógolyózásta (talán), hőember-építésre, szánkózásra.
Na tessék: nem anyának lett igaza!
Bár nem volt olyan sok, annyira éppen elég esett, hogy reggel (8 után) mindkét gyereket kicsábítsa a szabadba. Máté volt az első, aki kiment havat lapátolni apával, persze Samunak sem kellett sok, hogy kikéredzkedjen, de ugye neki alapból is jár a reggeli séta, amíg én Mátét oviba viszem :)
Persze nem sok kellett, hogy a szánkó is lekerüljön a padlásról, köszönhető ez annak is, hogy ha szánkózni akarunk, nem kell sehova menni, hisz a domb helyben van ...
Máté nagyon lelkesen csúszott 2-őt teljesen egyedül, aztán Samut is felcipelte Zsolti. A 3 fiú együtt csúszott. Nagy volt az öröm ...
Előtte Samu csak ment, ment, élvezte a havat, tolta a talicskát. Persze a nyuszira is felpattant volna, de anyuszkó elment téli álmot aludni :)
Szegénykémnek Máté téli bakancsa lett gyorsan előkerítva, ami 23-a, Sami lába viszont még mindig csak 19-20-as, tehát volt egykét esés, de amúgy ügyesen ment benne. Azt hiszem, talán jövőre belenő Máté bakancsába, igaz, egy év csúszásban lesz ... hiába, samu kis lábon él :)

Uh 2

Hétfőn voltunk a 18 hetes uh-on, igaz, már a 19. hetet töltöttem be épp.
Fél egyre kellett menni, Samut itthon hagytuk a mamával, Máté viszont jött velünk, hisz olyan kíváncsi a másik kistestvérre. Alig várta, hogy bemenjünk az uh-ra. Édes volt: Ahogy a doki rátette a vizsgálófejet a hasamra és elkezdte mozgatni, Máté megszólalt: Hú, hogy mozog a kistesó! Persze nem a baba mozgását látta, de nem számít. Alaposan megvizsgálta a doki, minden rendben, igaz, egy kicsit kisebb, mint kellene lennie, de nem bánom, ha nem lesz óriásbébi, és a lányok egyébként is kisebbek :) De NEM tudjuk, hogy mi lesz, nem mutatta magát.
Konkrétan nem lett rákérdezve, de Zsolti egyzser azt mondta Máténak: nézd az öcsit! erre én: nem is tudjuk, mi lesz! Doki: Hát, nem is lehet látni egyáltalán :(
Na bumm, erről ennyit, majd legközelebb.
Én nagyon kíváncsi vagyok, Máté is nagyon kislányt vár, de Zsolti nem akarja megkérdezni most sem. A fiúknál sem tudtuk, mik lesznek. Próbálom meggyőzni, talán sikerül is, bár most is azt mondta, ha megkérdezzük, inkább be se jön. Nem mintha Máté utána meg bírnáállni áprilisig, hogy nem mondja el senkinek, hogy öcsi vagy hugi lesz.
Máté miatt kellene elsősorban megkérdezni, mert annyira kislányt vát. Nehogy sokk legyen neki, ha áprilisban mégiscsak kisfiú érkezik. Biztosan megviselné, hisz a múltkor azt is mondta, hogyha kisfiú lesz, akkor a neve "Semmi" legyen. Azt hiszem, ez mindent elárul, de ha mégis fiú lesz, kell pár hónap, hogy teljesen megbarátkozzon vele, és a végére őt is annyira várja, mint most a kislányt.

Uh eredmények:
BPD: 4 cm
HC 15 cm
FL: 2,6 cm
Afp érték: 0,61 MOM
Kicsit alacsony, de a régi határértékben (Máté idején) még belefértem volna, kb. 2 éve emelték magasabbra, de a doki nem aggódott annyira, hisz a 12. heti genetikai uhés a vérvétel jó volt.

Dokinál is voltunk du, ott is minden rendben. Rákérdeztem a gátvédelmes szülésre, nem zárkózott el, azt mondta, én már rutinos vagyok :) Na persze, miben? Azt hiszem, ezügyben a szülésznővel kell inkább kommunikálnom :)

Ja,és amikor uh-on voltunk, kicsit megnyugodtam, hisz még nem éreztem, hogy mozog a abab, de azóta már igen! Igaz, hogy csak ritkánés kicsit, de ez már tuti az! Alig várom, hogy kicsit intenzívebb legyen!

Szopi vége :(

Úgy tűnik, Samu abbahagyja a szopizást.
Részben örülök, részben nem.
Miért nem? mert ezzel vége a kisbaba korszaknak, és bár egy cseppet sem lett kevésbé anyás, mégis lezárult valami. A mai az 5. napja, hogy reggel sem szopik. Bár gyanítom, ha megkérdezném tőle, hogy kér-e cicit, biztosan kivillannának a fogai és fülig érne a szája, ami az igen egyértelmű jele. De nem kérdezem tőle, hisz mostanában már nekem is kellemetlen volt szoptatni, gondolom a kistesó miatt.
Örülni pedig azért örülök, mert sokkal simábban ment, mint ahogy 2-3 hónapja azt gondoltam :)
Akkor még reggel és a 3 alvás előtt szopizott. Aztán elhagytuk a nappali alvások előtti szopit, aztán az estit, és maradt a reggeli. De a joghurt elfogyasztása után már húzkodta a pólómat. Aztán nem kapott minden nap, volt egy-egy nap, ami kimaradt, végül elhagytuk. Végülis az eredeti tervek szerint is kb. eddig akartam szoptatni (amikor már tudtuk a tesót), úgyhogy azt mondhatom: könnyen ment.
Azért bújik nagyon sokat, alváskor is össze kell bújnunk, de azt nem bánom, olyan jó ölelni. Csak az lesz a kérdés, ha én nem leszek itthon, akkor mi lesz. De ezen még ráérünk gondolkodni, addig olyan sokat változhat. Messze van még ápr. közepe :) Bár remélem, addigra áttér az egyszeri napközbeni alvásra.
Még 2-szer alszik, reggel 2-3 óra után kidől :)