Kistestvér érkezik

Bartos Erika: Anna és Peti
Kistestvér érkezik
Ez a teljes címe a könyvnek, amit Máté pár hete kapott. Írtam már róla, hisz mérföldkő lett Máté könyv- és mese-szeretetében, de nem véletlen volt ez a könyv-választás.
Az eredeti tervek szerint ezen könyv első fejezetével (Kistestvér érkezik) szerettem volna Máténak elmondani, hogy neki is lesz még egy kistestvére. Nem egészen úgy jött össze a dolog, ahogy terveztem, hisz azt gondoltam, hogy az említett fejezetet csak akkor olvasom el neki, amikor már tudhat a tesóról, de annyira tetszett neki a könyv többi meséje, hogy nem lehetett kihagyni, kikövetelte magának, hogy ez is el legyen mesélve.
Azért mégiscsak kötődik hozzá, ahogy megtudta.
Így történt:
Épp az ominózus részt olvastam neki, gondoltam, ha a végére érünk, elmondom neki. Erre alig kezdtem el a mesélést, ezt mondta:
Nekem kettő kistestvér kell. Egy van, Samu, de kell még egy.
Hát erre mit mondhattam volna: Mondok neked egy titkot: anya pocakjában már bent van a másik kistestvéred.
Örült neki :) Azóta is puszilgatja, cirógatja a pocakomat, és mindig megemlíti Samu mellett a másik kistestvért is.
Először azt mondta, kisfiút szeretne. Én azt mondtam, én inkább kislányt. Erre első reakció: Akkor neked egy kislány, nekem egy kisfiú :)
Azóta már a kislány mellett van (hisz ők már itt vannak ketten fiúk :))

A mamáéknál is aznap akartuk elmondani a tesót, amikor Máté megtudta. Azt mondtuk Máténak, hogy titok, de véletlenül elszólta magát a dédi előtt: Nekünk lesz még egy kisbabánk!
Mondtam neki, hogy remélem, az oviban nem fogja szétkiabálni.
Válasz: csak a gyerekeknek mondom el. :)
-A gyerekeknek se mond el!
-Akkor csak a Pajornak!
-Neki se! Titok!
Aztán a kis barát 2 napig nem volt oviban, addig nem is tudta meg senki Mátétól. 3. nap ment a barát, és kiderült, Máté elsúgta neki, de Kristóf nem értette mit súgott Máté :).
Úgyhogy titok maradt még egy hétig. Aztán már nem :)
Bezzeg a Vera mamának nem árulta el, 4 napig mondtam neki, hogy újságolja el a mamának, de nem, mert titok. Bezzeg a kis barát tudhat róla!

Ortopédia újra

Áprilisban az ortopédián azt mondták nekünk, hogy menjünk vissza akkor, ha Samu már egyedül megy. Ráérek akkor időpontot kérni, amikor elkezd totyogni -mondta a nővérke. Ez július közepén volt. Szeptember 22-re kaptunk időpontot. Ugyanerre a napra kértem a fül-orr-gégészetre is, gondoltam megnézetem Mátét, hogy nem a nagyobb orrmandulája miatt horkol-e (bár mostanában nem horkolt, tavaly októbertől viszont igen, bár lehet, közrejátszott a náthás, megfázásos idő is) Mindenesetre akkor én nem tudtam megaludni vele egy szobában, annyira zavart :(
F-O-G-re mentünk először. A gyanú beigazolódott: tényleg elég nagy az orrmandulája, emiatt horkolhat, viszont a betegségek, a takony (bocs), nem szokott a fülére húzódni. Úgy döntöttünk, hogy mivel csak a horkolás van, nem vetetjük ki az orrmanduláját. " éjszaka a kórházban kellene lenni hozzá, ez nagyon nem hiányzik most, és az altatástól is tartok.
Aztán találkoztunk a háziorvossal, ő azt mondta, hogy az ő fia 5 éves volt, amikor kivették az orrmanduláját. Ő is nagyon horkolt, és azt vette észre a doktornő, hogy nagyothall a gyerek.
Elgondolkoztam, mert Mátétól is elég sokszor van kérdezve: nem hallasz? De nem tudom, hogy ez csak a figyelmetlenségéből adódik (pl. nagyon belemerül a mesenézésbe vagy a játékba), vagy tényleg nem jól hall. A védőnő ugyan vizsgálta az oviban a kiscsoportosok hallását is, de Máté akkor épp kutya volt, és nem volt hajlandó megcsinálni a feladatot. Mivel kiscsoportban még nem kötelező, így annyiban maradt.
Ortopédia:
Máténak betét kell, Samunak kiscipőt kell csináltatni. Rendes cipő lesz, méretre. Lemérték a lábaikat, körberajzolták, és kb. 3 hét múlva el is készül. Akkor vissza kell majd menni, bár nem értem, miért. Megmutatják, hogy húzzam fel a lábára?????????
Anno a bebax szandál azért kellett neki, mert a talptengelye nem volt egyenes. Ma ezzel nincs semmi gond, a talptengelye rendben van, viszont a jobb lábán a nagy lábujja befelé áll, eléggé csámpásan. Megnézte a dokinő a cipőt, ami épp nálunk volt. Nem volt elragadtatva, mert a talpán látott egy kis ferdülést. Azt mondta, ez a ferdülést kell megszüntetni, ezért kell a csináltatott cipő. Na meg hogy nem tartja elég jól a lábát. Ha a szandálja lett volna velünk, szerintem nem is kellett volna csináltatni :(, mert az jól tartja. Ha megyünk vissza, elvisszük és megkérdezem, mert bentinek nem akarok egész télen zárt cipőt adni.
Persze a cipészt épphogy elértük, szerencsénkre, így nem kellett másnap visszamenni méretet venni.
A másik: szerintem az ortopédiára elvitt gyerekek közül (és nem a kötelező 3 hós vizsgálatra vitt babákra gondolok) biztosan nem sokan kerülnek ki úgy, hoyg azt hallják, tökéletes a lábuk. Valamit tuti mindenki (vagy kevesen nem) kapnak :( Okát persze nem tudom, de lehet, hogy nem is kellene mindenkinek csináltatott cipő, aki kap.
Potom 8 e ft a cipő, és 4 e ft a betét. Csupa olcsóság, bár tény, hogy az egyéb babacipők is kerülnek 8 e ft-ba.

Névnap

Mint lejjebb írtam, Máténak könyv lett a névnapi ajándék. Újabb 2 Bartos Erika könyvet kapott, és nagyon örült neki. Kicsit megcsúszott ugyan az ajándékozás, mert a könyvek nem értek ide időben, de egyáltalán nem számított. gyorsan haladunk a könyvekkel, egyiket már ki is olvastuk, másiknak is a felénél tartunk.
"Hátránya" is van azonban: bármit lát benne Máté, máris mondja: neki is ilyen kell (pl. galéria), vagy ő is ide akar menni (pl: vidámpark, Sümegi vár). De sebaj, legalább olyan helyekre tervezhetjük a kirándulásainkat, amikről tudjuk: biztosan tetszeni fog neki, hisz "már látta".

Az első ... könyvtárlátogatás

Már többször beszélgettünk Mátéval a könyvtárról, hogy ott mennyi sok és érdekes könyv van, amit ki lehet kölcsönözni anélkül, hogy megvennénk. Tegnap az oviból hazafele menet épp a könyvtáros néni ment előttünk. Gondoltam, hogy nyit a könyvtár, akkor benézünk. Az "Anna és Peti"-n felbuzdulva, Máténak is nagyon tetszett, hogy válaszunk valami jó kis meséskönyvet. Persze neki még inkábba szép színes képekkel tarkított könyvek tetszenek, de a semminél ez jóval több. Én pedig nagyon örültem, hogy végre érdekliK a mesekönyvek. Mert ugye otthon is van bőven, de azok inkább gyűjtemények, kevés képpel.
Kisvakond lett a kiválasztott :) 3 könyvet kölcsönöztünk ki, 2 keménytáblásat, és egy nagyobb könyvet,a miben 2 hosszabb történet van. Háát, még tegnap el kellett olvasni mindet Máténak. Délután én olvastam el neki mindet :) , este az apja mesélt neki.
Azt hiszem, ma még mesélek belőle, aztán holnap visszavisszük és választunk másikat :)
Mert azt megjegyezte: visszavisszük és hozunk másikat, és visszavisszük és hozunk másikat :)

Bari-oltás

Sokat vacilláltam, beadassam-e a gyerekeknek a bárányhimlő elleni védőoltást. Soféle vélemény volt, sok tapasztalatot olvastam a neten, emgkérdeztem a gyerekorvost, mégis tanácstalan voltam. Jobb, ha gyerekkorban átesik rajta, ritkán vannak szövődmények. De ha mégis mi esünk bele épp a ritka csoportba? Ismerősök is mesélték, hogy nálunk hogy zajlott le, szövődmény nélkül, de keservesen, mindenhol pöttyök voltak, gennyen a szájban, torokban is. Utólag azon voltak, hogy be kellett volna adatni.
Doki javasolta, gyógyszerész is jó véleménnyel volt a védőoltásról, és én tartok a szövődményektől. Mégis az utolsó cseppet a pohárban az jelentette, hogy Mátét júniusban nagyon megcsipkedték a szúnyogok, és borzasztóan elvakarta. nem nappal, éjszaka, pedig be volt neki kenve. Mi lesz, ha az összes bárányhimlős pöttyét így elvakarja? Borzasztó .. és azok a hegek maradandóak.
Tehát beadattam nekik. A kis hősök (MINDKETTŐ) egy nyekk nélkül tűrték. A kis tündérek ...
Persze az ára eléggé borsos (6750 volt darabja), de azt hiszem, ezt még ki tudom kalkulálni a családi költségvetésből :)
Egy nyavaja letudva ...

Ez is eljött ...

4 év és 2,5 hónap után ezt is megértük:
Máté először aludt a Vera mamánál, és külön tőlünk. Nélkülünk, nem otthon, és nem nyaralós helyen.
Lacikával tegnap délután kitalálták, hogy a mamánál fognap aludni :) Lelkesen jött haza, pakolta a fogkeféjét, fogkrémét, papucsát. Megfürdettem, utána vitte át az apja, aztán vártunk. Nem sok reményt fűztem hozzá, hogy reggelig marad, de nem volt semmi gond. Amikor reggel találkoztunk, ezzel fogadott: Anya, ennyit (mutatta az összes ujját) akarok még a mamánál aludni :).
Azt gondolom, nem vagyunk/voltunk elkésve, hogy most jött el az idő, hogy külön töltse az éjszakát tőlünk. Most értünk meg erre. Ő is, és mi is.
Persze van olyan, kisgyerek, aki már 1, másfél évesen napokat/hetet tölt mamánál, rokonnál, anya és apa nélkül, de nem hiszem, hogy ez feltétlenül követendő példa. Nem vagyunk egyformák.
Persze lehet, hogy valakinek meg az a természetes.
Nekünk ez volt :) és jó volt így.

Anna és Peti

Máté a múltkorában kapott egy mesekönyvet. Bartos Erika: Anna és Peti című könyve lett a kiválasztott, és nagy-nagy örömömre végre egy olyan könyvet tudtam venni neki, amit nagy lelkesen hoz minden nap, hogy meséljek neki belőle :)
Éééés: a következő mondat is elhagyta a száját (mivel nem nagy mesés, nem gondoltam volna):
Mese nélkül nem tudok elaludni! Úgy örültem neki. Azóta minden este olvasni kell a könyvből, van olyan rész, amit már 5-6-szor elolvastunk. Persze réges-régen (:)) végigolvastuk a könyvet, de nem számít.
Úgyhogy megvan a névnapi ajándék (újabb Bartos Erika könyv), és a Jézuska is hoz majd egyet :)

Augusztusi képek

http://picasaweb.google.com/gerbomoncsi/2010Aug#

Boglári nap(ok)

A veszprémi kiruccanás után vasárnap elugrottunk még Boglárra. Előtte egy másik babát, Gergőt is meglátogattuk: Györökbe is elugrottunk Erikáékhoz, aki a koliban volt szobatársam és oszt. társam a gimiben). Édes kisbaba Gergő is, bár Mátét nagyon nem kötötte le, nem csoda, be volt zsongva a dodzsemért :)
Rengeteg ember volt ... pár éve voltunk egyszer, amikor viszont nagyon kevesen voltak. De most nem...
Első dolgunk: dodzsem ... élmény megint, tavaly is az volt :)
Aztán Máté bement egy ugrálóváras, csúszdás akármibe, direkt gyerekeknek való volt. 5 perc. hát szerintem órákat is el tudott volna tölteni bent, szinte a csúszdán kívül nem is próbált mást: kanyargós csúszda volt, ahol sok labda közé lehetett érkezni. Az álom :) Előtte nézegette a képeket, és emlegette sokat Alsópáhokot, ahol szintén rengeteg labda közé érkezett anno ...
Azért mindig meglepődöm: azt gondoltam, tuti gond lesz, ha lejár az 5 perc, hisz az tényleg olyan kevés idő egy ilyen helyen. De nem volt semmi gond, minden szó nélkül indult kifelé, amikor a néni jelezte, hogy lejárt az idő.
Volt kolbászevés (inkább nem-evés), fagyizás (ami megint nem ízlett neki)- hiába, megállapítottuk, hogy az Anikó néni készíti a legfinomabb fagyit a világon :)
Aztán az én nagy örömömre találkoztunk Szilvivel, aki a kolléganőm volt, és voltunk náluk többször Budaörsön, viszont az egri kiránduláskor nem tudtunk összefutni. Hiába, kicsi a világ, és egy ilyen angy forgatagban is vannak olyan események, amire nem számít az ember :)

Újra ovi rendesen

Máté nyáron is ment oviba, hisz mint mondtam az óvó néninek, nekem év közben is nyáriszünet van, hisz ugyanúgy otthon vagyok. Máté viszont szeret menni, és legalább nem unatkozik délelőttönként, hanem jól eljátszik a pajtásaival.
2 hét szünet volt augusztus elején, amikor zárva volt az ovi. Jól elvolt otthon is, de azért a kis barátja (Kristóf) hiányzott neki. Ő nem járt nyáron, de volt nálunk 3-szor, mi voltunk a dajkái, amíg a szülei Táncoltak (pl. falunap, néptáncfesztivál).
Szerdán (szept.1.) ment először a barát, a hét első felén minden nap megemlegette, hogy még 3-2-1-et kell aludnia addig, hogy találkozzon a Pajorral :)
nagy volt az öröm elsején! mindkét részről. Aztán később azt hallottam (anyunak mesélte a kisfiú), hogy a Máté annyira szerette, ölelte (persze a nyakát), hogy szegény sírva fakadt, mert félt, hogy megfullad. Hát, Samut is így szereti Máté :)
Ja, és még azért is várta, mert akkor végre ő lehet a párja, amikor sétálnak, és nem az óvó néni kezét kell fognia :)

Komp, dinók, állatkert, tűztorony, babanéző

Az augusztus 20.-ai hétvégére eredetileg Felsőörsi pár napos nyaralást terveztünk, de zsoltinak nem volt sok kedve hozzá, inkább ment volna a boglári napokra. Viszont az igali fürdőzéskor Zsombi kedvet csinált Máténak a Füredi dinókiállításhoz, ami meg lett neki ígérve. És Veszprémbe is illett egy látogatást tennünk, hisz meg szerettük volna nézni az unokatesóm kis Kiráját, aki négy hetes volt akkor. Füred, Veszprém, utazás -ez viszont sok egy napra a gyerekeknek, így egy éjszakát Veszprémben töltöttünk.
Persze szegény Samu alvásrendje igencsak megzavarta az utazás, pedig igyekeztünk úgy menni, hogy az autós utak alvásidőre essenek. Persze ahogy megállt az autó, Samu szemei kipattantak.
1. élmény: komp.
Tavaly már gondoltam rá, hogy Máténak tetszene egy Balatoni hajókázás, de akkor nem volt rá vevő. most sem nagyon lelkesedett kezdetben a kompért, aztán annál nagyon volt az öröme, amikor már fent voltunk. Samu is élvezte.
2. élmény: dinókiállítás.
Nagy lelkesedéssel kerestük, nagy nehezen meg is találtuk. Háát, a belépőjegy igencsak húzós volt, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy nem megyünk be mindannyian. Elsőre a Zsolti ment be a Mátéval, de hamar helyet cseréltünk. Sokfajta dinó volt, nagyok, műanyag (vagy mifene)-ból. De sajnos a hely kicsi volt, és bizony azt éreztem, hogy nem éri meg a pénzét a kiállítás. Persze Máténak nagyon tetszett, főleg, hogy ez időtájt épp egy dinós mese volt a kedvence, és a dinókra rá is lehetett mászni.
3. élmény: Veszprém, tűztorony
Rokonokhoz megérkeztünk, utána elmentünk sétálni kicsit. A 2 fiú felment a tűztoronyba (szintén nagy élmény), megnéztük a várat is.
Másnap elmentünk az állatkertbe. Samu elaludt a babakocsiban (igaz, nem végig), Máté pedig lelkesen nézte az állatokat. A kedvenc a majomház volt, ahol épp bent voltak a csimpánzok, és igencsak közel mentek az üveghez. Bizony, eléggé játékosak voltak, bemutatót tartottak, ami Mátét nagyon lenyűgözte. Megnéztük a többi állatot is (nem mindet), de elég volt.
Aztán a kis Kirában gyönyörködtünk, gyönyörű hajasbaba :)
Hazafelé megálltunk Zamárdiban fürdeni, de nagyon hideg volt a víz, már nem is volt igazi strandidő, úgyhogy nem időztünk sokat.

Művészeti napok

Nagyon vártam idén is a művészeti napokat, hisz ez egy olyan esemény, ami igazán megdobogtatja a szívemet. Mert olyan színdarabokat láthat az ember (és a gyerek is), amit egyébként nem. Persze az oviból többször mentek Mátéék tavaly az iskolába bábelőadásra vagy színdarabra, de ezekből úgy gondolom, sohasem elég.
Első nap: első előadás

Móricz Zsigmond négy egyfelvonásosa: A násztehén; Kvitt; Lélekvándorlás; A dinnyék Bár nem láttam mind a 4-et, csak 2-őt (mert ugye fürdetni kellett), de az nagyon tetszett. Aztán anyu megnézte a maradék kettőt is, azok is nagyon jók voltak. Másnap Sallai Virág gyerekműsorával kezdtünk, ami igazán lekötötte Mátét, nagyon tetszett neki. Egy bábelőadás volt a szomorú sündisznócskáról. Délután szintén bábelőadás volt, de nem egészen a megszokott módon. nekem tetszett, Máténak kicsit hosszú volt. Gór Nagy Mária színitanodásai a Paraszt Dekameront adták elő, ami igazán mulatságos és élvezetes előadás volt. Vasárnap délutáni helység kalapácsa nekem nagyon nem jött be, főleg nem gyerekelőadás volt, aminek meg volt hirdetve. Gyerek nélkül, lehet tetszett volna, de Mátéval képtelenség volt megnézni. belelestünk a néptáncosok előadásába is, ők rengetegen voltak :) Este viszont megnéztem Ilyés Lénárd monodrámáját, a Novocentót. Nekem nagyon tetszett, de ugyanakkor nagyon csalódtam. Az emberekben. Egyszemélyes előadás volt, óriási színészi képességet kívánt, de nem a falusi embereknek való :( Sokan nem voltak képesek arra, hogy amire beültek (ez épp az iskola aulájában volt,a honnan nem lehetett észrevétlenül lelépni), azt végig is nézzék. Egyébként is kevesen voltak, és borzasztóan szégyelltem magam ... de az előadás óriási volt. Kár, hogy nem tudja mindenki értékelni. Egyébként is mérhetetlenül felháborít, hogy itt van ez a páratlan lehetőség, számtalan színdarab, bábelőadás, stb, ami ráadásul ingyen van, és arra képtelenek az emberek, hogy elmenjenek, és megnézzék, vagy épp a gyerekeiket elküldjék vagy elmenjenek velük. Sok gyerek színházba sem jut el, mert nem tudja a szülő kifizetni a 2 színdarabos bérlet árát, és itt van ez az ingyenes előadássorozat, és elmenni is lusták. Na, mindegy nem mérgelődöm tovább, de nagyon elszomorító :(

Búcsú

Máté borzasztóan várta a Nagyasszonyi főbúcsút, hisz a falunapon kinézett magának egy markolót, amire azt mondtam, hogy csak búcsúkor kapja majd meg. Persze végülis nem azt kérte, de mindegy :)
Thomas-os szettet választott, ami 10 darabos, és nagyon örült neki. Igaz, kicsik és műanyagok, de ez nem szegte kedvét. A bátyustól egy távirányítós kisautót kapott, ami szintén nagy boldogságot okozott neki :)
Kétféle ringlisen is ült, pici ringlisen, és láncoson is, mint a nagyoké ,csak kicsiben. nagyon tetszett neki. A kicsire Samu is elérte, hogy felkerüljön, teljesen meg volt érte bolondulva ... csak úgy szaladt felé ... Persze én is ott álltam mögötte, és álltam a nehézségeket. Szörnyen szédítő ...
Kép nem készült, gép otthon maradt :(

Bosszúság

Kissé el vagyok keseredve, ezért is nem írtam mostanában ide :(
Már nem először fordult elő, hogy a feltöltött képek nem láthatóak. És nem újonan feltöltöttek :(
Úgyhogy úgy döntöttem, hogy ide csak a velünk történt eseményeket írom le (pótlom a nyáriakat is), képek pedig a picasán lesznek. Amikor új képeket töltök fel (vagy időnként) ide is belinkelem majd, hogy akit érdekel, megnézhesse a fiúkat :)