2015. január 24., szombat

Kamu-Samu

A jég hátán is megél ... egész életében, az tuti. Nagyon sokat segít, dolgos, talpraesett, mindent megold.
És már most rafinált. Túlságosan is. Íme a bizonyíték:
1. Pár hete telefonáltak az oviból, hogy Samu nagyon furcsa, nem játszik, csak ül az asztalnál, fejét ráhajtva, és fájdítja a hasát.
Apja is, én is dolgoztam, de anyu épp ment haza, így bement érte az oviba, és elvitte hozzájuk. Pár óra múlva mentem érte, kipirulva ugrált a mamánál. Kutya baja. amit aztán a délután folyamán be is vallott: ő csak eljátszotta az oviban, hogy beteg, mert nem akart ott lenni ...
Ezek után történt, hogy azt mondtam, nem hiszek neki el olyat, amit nem lehet ellenőrizni (has- fejfájás), nekem láz kell, a szó kevés.
2. A héten megint telefonáltak, hogy Samu köhög, fáj a feje, jó lenne, ha pár napot itthon maradna.
 (előtte héten Peti volt beteg). Nem gond, megoldható, ha beteg. De ismerjük ...
Köhögött ugyan kicsit, de semmivel sem jobban, mint Peti, aki viszont mehet az oviba. Torokfájást elhiszem, kapott epres strepsils-t (lelkesen kérte), viszont azt olvastam valahol, hogy a kicsi gyerekeknek nem nagyon fáj a fejük. Ő viszont napokon keresztül ezt mondogatta. Láza semmi.
Részemről kétkedés, hogy tényleg beteg-e, de itthon maradt. Apja felvitte az orvoshoz, hisz igazolás kell. Az orvos a megvizsgálás után ennyit mondott: ennek a gyereknek a torka sem piros.
Lelepleződött. Persze nagyon sok a beteg az oviban, és hogyan döntsék el az óvónők, hogy tényleg beteg-e. De kérdem én, mi lesz belőle így később? Kis kamugép ...
Persze ő kitalálta már a tuti megoldást is:
ő nem megy oviba, de iskolába se. Itthon marad, és megvárja, amíg felnő ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése