Úgy, de úgy szeretném ... és annyira érdekel, tényleg nagyon klassz, de nagyon jó lenne, ha 2-szer ennyi órából állna a nap. vagy lenne két hét szabadidőm, amikor nem kell semmit csinálnom, gyerekek a nap nagy részében oviban, Pepcsi valakivel sétál vagy alszik, és akkor talán úgy haladnék a könyvvel, ahogyan szeretnék. Mert jelenleg nem megy. Az osztályom helyesírása katasztrofális, muszáj volt a helyesebb írás érdekében naponta másoltatnom, így most az a kupac füzet is itt várakozik, nekem meg az eddiginél is kevesebb szabadidőt engedélyez ...
(Plusz még a kötelező olvasmányokat is elkezdték a gyerekek, így nekem is ki kell töltenem az olvasónaplókat: Lányok: A két Lotti-t, a fiúk a tüskevárat olvassák)
pedig a 6.-osokkal is kipróbáltam, próbáltam felkelteni az érdeklődésüket, amit egy-két gyereknél sikerült is, de olyan nehéz diók ... fordított lovat kellett volna rajzolni, és a többség bal agyféltekéje igen erőteljesen küzdött és hadakozott: ez értelmetlen, sokáig tart, minek csináljam. 2 lelkes rajzolóm volt az első órán, aztán a másodikon jóval több. de nehéz, küzdenének ...
Most viszont nekem kellene tovább haladnom, hogy velük is egy fokkal haladni tudjak, de nem sok esélyt látok rá hétvégén: Zsolti éjszakás, holnap is megy, de napközben a garázstetőt palázzák, a gyerekek velem, délután ovis adventi vásáros előkészületek lesznek, vasárnap meg készülhetek hétfőre. Szörnyű mennyire rohannak a napok ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése