Nagy betegségekről nem kell beszámolnom, és nagyon remélem, hogy nem is kiabálom ezt el.
Az ősz folyamán Máté volt egyszer beteg, meg Peti, aztán volt mind3, de egy hányással megúsztuk a nagyoknál, Peti egy napig hányt, de hamar elmúlt mindenkinél.
Múlt hét kedden a nagyobbak és én is megkaptuk az influenza elleni védőoltást. Zsolti már novemberben megkapta, és nem akartam idén magunknak beadatni, de hétvégén rám ijesztett egy cikk, miszerint piros riasztás van az influ ellen egész Nyugat-Európában. A gyógyszerész-szerint nem voltunk még elkésve, így megkaptuk az oltást. A járványt kb. 2 hétre jósolták, hogy ideér, addigra kialakul a védettség. Az pedig éppen most van.
Hogy emiatt, vagy sem, vagy más nyavaja maitt, de az ovisok igencsak megcsappantak: hétfőn Máté volt az egyetlen nagycsoportos az egész oviban.
Az iskolában nincs olyan sok hiányzó, múlt héten 4-en hiányoztak, ma senki.
Nem bánnám, ha így kihúznánk a maradék időt is a tavasz közepéig (tavaly sem télen, hanem márciusban volt nálunk a betegséghullám).
Téli nagy élményem pedig a madarakkal kapcsolatos. 2 éve etetjük télen a madarakat. Első évben pár cinke és pár tengelic volt a vendégünk, aztán tavaly valamennyivel több cinke. Idén is a cinkék érkeztek először, aztán amikor egy véletlen kapcsán egy csomó eleség kihullott a földre, akkor megjelentek a tengelicek is. Nem csak pár, egy egész csapat. Azóta pedig egy újabb csapat csatlakozott hozzájuk, az én nagy nagy örömömre. Olyan jó nézni a sok csipegető madarat. Láttam már köztük vörösbegyet és citromsármányt is.
a kis tengelicek azonban olyan kis ijedősek, minden apró neszre elröppennek. Még szerencse, hogy vannak nagy fák az út mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése