Ma reggelre leesett az idei első hó. Máté már nagyon várta, mindig megjegyezte, hogy nemsokára esik a hó, ahányszor reggelente deres volt minden :)
Persze a ma éjszakai hóesést előre megmondták az időjósok, de azért a biztonság kedvéért este csitítgattam Mátét, hogy az első hó nem mindig marad meg, nem is biztos, hogy sok esik, csak mutatóban egy kicsi, és hogy ez a hó még nem alaklmas hógolyózásta (talán), hőember-építésre, szánkózásra.
Na tessék: nem anyának lett igaza!
Bár nem volt olyan sok, annyira éppen elég esett, hogy reggel (8 után) mindkét gyereket kicsábítsa a szabadba. Máté volt az első, aki kiment havat lapátolni apával, persze Samunak sem kellett sok, hogy kikéredzkedjen, de ugye neki alapból is jár a reggeli séta, amíg én Mátét oviba viszem :)
Persze nem sok kellett, hogy a szánkó is lekerüljön a padlásról, köszönhető ez annak is, hogy ha szánkózni akarunk, nem kell sehova menni, hisz a domb helyben van ...
Máté nagyon lelkesen csúszott 2-őt teljesen egyedül, aztán Samut is felcipelte Zsolti. A 3 fiú együtt csúszott. Nagy volt az öröm ...
Előtte Samu csak ment, ment, élvezte a havat, tolta a talicskát. Persze a nyuszira is felpattant volna, de anyuszkó elment téli álmot aludni :)
Szegénykémnek Máté téli bakancsa lett gyorsan előkerítva, ami 23-a, Sami lába viszont még mindig csak 19-20-as, tehát volt egykét esés, de amúgy ügyesen ment benne. Azt hiszem, talán jövőre belenő Máté bakancsába, igaz, egy év csúszásban lesz ... hiába, samu kis lábon él :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése