2010. november 27., szombat

Uh 2


Hétfőn voltunk a 18 hetes uh-on, igaz, már a 19. hetet töltöttem be épp.
Fél egyre kellett menni, Samut itthon hagytuk a mamával, Máté viszont jött velünk, hisz olyan kíváncsi a másik kistestvérre. Alig várta, hogy bemenjünk az uh-ra. Édes volt: Ahogy a doki rátette a vizsgálófejet a hasamra és elkezdte mozgatni, Máté megszólalt: Hú, hogy mozog a kistesó! Persze nem a baba mozgását látta, de nem számít. Alaposan megvizsgálta a doki, minden rendben, igaz, egy kicsit kisebb, mint kellene lennie, de nem bánom, ha nem lesz óriásbébi, és a lányok egyébként is kisebbek :) De NEM tudjuk, hogy mi lesz, nem mutatta magát.
Konkrétan nem lett rákérdezve, de Zsolti egyzser azt mondta Máténak: nézd az öcsit! erre én: nem is tudjuk, mi lesz! Doki: Hát, nem is lehet látni egyáltalán :(
Na bumm, erről ennyit, majd legközelebb.
Én nagyon kíváncsi vagyok, Máté is nagyon kislányt vár, de Zsolti nem akarja megkérdezni most sem. A fiúknál sem tudtuk, mik lesznek. Próbálom meggyőzni, talán sikerül is, bár most is azt mondta, ha megkérdezzük, inkább be se jön. Nem mintha Máté utána meg bírnáállni áprilisig, hogy nem mondja el senkinek, hogy öcsi vagy hugi lesz.
Máté miatt kellene elsősorban megkérdezni, mert annyira kislányt vát. Nehogy sokk legyen neki, ha áprilisban mégiscsak kisfiú érkezik. Biztosan megviselné, hisz a múltkor azt is mondta, hogyha kisfiú lesz, akkor a neve "Semmi" legyen. Azt hiszem, ez mindent elárul, de ha mégis fiú lesz, kell pár hónap, hogy teljesen megbarátkozzon vele, és a végére őt is annyira várja, mint most a kislányt.

Uh eredmények:
BPD: 4 cm
HC 15 cm
FL: 2,6 cm
Afp érték: 0,61 MOM
Kicsit alacsony, de a régi határértékben (Máté idején) még belefértem volna, kb. 2 éve emelték magasabbra, de a doki nem aggódott annyira, hisz a 12. heti genetikai uhés a vérvétel jó volt.

Dokinál is voltunk du, ott is minden rendben. Rákérdeztem a gátvédelmes szülésre, nem zárkózott el, azt mondta, én már rutinos vagyok :) Na persze, miben? Azt hiszem, ezügyben a szülésznővel kell inkább kommunikálnom :)

Ja,és amikor uh-on voltunk, kicsit megnyugodtam, hisz még nem éreztem, hogy mozog a abab, de azóta már igen! Igaz, hogy csak ritkánés kicsit, de ez már tuti az! Alig várom, hogy kicsit intenzívebb legyen!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése