Samu, mint Casanova

Az egészet azzal kezdeném, hogy Máté kicsi kora óta nincs kibékülve a lányokkal. Az oviban soha nem játszott velük (hisz az első két hét után annyira egymásra találtak a kis barátjával, hogy csak ők ketten voltak játszópajtások). Néptánckor is kész kínszenvedés volt neki párt találni még elsőben is, és csakis egy kislánnyal hajlandó táncolni azóta is. Tőle tehát soha nem hallottam a lányok felől.
Épp ezért volt nagyon furcsa Samu.
Persze tudom, hogy Sami alkalmazkodóbb, könnyebben tud barátságot kötni, és akár lányokkal is játszik.
Már szüreti felvonuláskor feltűnt, mennyire lelkesen mesél a párjáról, Bogiról. Aztán kis idő után azt is hallottam, hogy ő a Boginak a szerelme, az övé pedig Bogi.
Ami miatt mégis úgy döntöttem, hogy ezt leírom, az a Mikulás-ünnepélyen történt esemény:
Sami egyik oldalán Peti ült, másik oldalára Bogi került (hogy hogyan, azt nem tudom, most azt mondom, hogy ők direkt ültek egymás mellé). Még el sem kezdődött a műsor, de már készültek olyan képek, amelyeken Bogi lelkesen bújt Samuhoz, és volt olyan is, hogy nem csak bújik, de karolja is. Édesek voltak :)
A Mikulás ünnepély végén, amikor újra fényképezni akartam őket, ez a kép fogadott (és ez azóta is mosolyra húzza a számat, mert olyan hihetetlenül aranyosak, őszinték voltak):
Samu ült a padon, féloldalasan tartva  a lábait, Bogi lábai pedig Samu lábain keresztbe vetve. Samu keze Bogi lábain, és gondolom, Bogi keze is ott volt.  Rájuk néztem, és csak mosolyogtam. Szóltam Samunak, felém fordult, de meg nem mozdult. Aztán amikor Bogit hívta a Mikulás, kiment a csomagjáért, és teljesen természetes mozdulattal, ugyanúgy visszaült. Sami pedig szintén. Nem beszéltek, hogy hogy üljenek, ez így jött nekik teljesen természetesen, gyermeki ártatlansággal, őszintén.

Azóta pedig azt a titkot is megsúgta nekem Samu, hogy ők a Bogival már megbeszélték, hogyha felnőttek lesznek, akkor vesznek közösen egy házat, ott fognak lakni, és még csókolózni is fognak. De igaziból ám! Mert neki a Bogi lesz a felesége, mert ők szerelmesek.
Tegnap pedig vitte Boginak a kinder-tojásban talált lányos karkötőt. Még az óvó néni elől is eldugta, de sajnos Bogi épp hiányzott, így én lettem délután a megbízott. Bogi örült, a karkötőt feltette a kezére, ma pedig megbeszélték Samuval, hogy tetszik neki.
Jó látni, hogy Samci ilyen kis lovag ;) Imádom, a rosszcsontságától függetlenül.
Ja, és kíváncsian várom a végkifejletet ... ki tudja, mit hoz a jövő!

És íme a kép: