Máté 6 éves

... hihetetlen. nagy közhely, de tényleg szalad az idő, és bizony tény az is, hogy a gyerekeken látjuk igazán.
Sami szülinapja után be kellett jelölni egy havi lebontású naptárban Máténak, hogy mikor lesz az ő szülinapja. A napot bekarikáztuk (jún. 23.), a buli napjához pedig tortát rajzoltam (jún. 24.). Minden nap x-elte az épp aktuális napot, és nagyon örült, ahogy közeledtünk a nagy naphoz. Eddig a szódásautó volt a mérce (szombatonként jön), de most áttértünk a naptárra, és ez így nagyon klassz volt.
Pár ovis barátot hívtunk a buliba, hisz neki már kell a gyerektársaság, én pedig versennyel készültem nekik ismét (tavaly is).
Szombaton, amikor mentünk a boltba, örömmel újságolta mindenkinek, akivel csak találkoztunk, hogy neki ma van ám a szülinapja. Várta a vendégeket, és hiába mondtam neki el a nap folyamán, hogy a buli csak holnap lesz, mindig megjegyezte, hogy de neki ma van a szülinapja. Sokadik magyarázatra beletörődött, és szomorúan megkérdezte, hogy ajándékot sem kap akkor ma?
Drága életem, úgy megesett rajt a szívem ... Marika mama lett a megmentő, aki megígérte, hogy szombaton megköszönti, mert vasárnap Sopronba mentek, és kérdéses volt, mikor érnek oda a buliba. Tőlünk meg ugye a trambulint kapták szülinapra közösen, de azért ici-pici toonz figurákat kapott szombaton., Amilyen kicsik a figurák, olyan nagy volt az öröme, és azóta többször le kellett vele ülni csatázni, vagy épp figurákat röptetni (ez a Lacira várt). 13 bábuja van, szembe kell egymással állítani őket és pöckölni ... ezzel elgyőzni az ellenfelet. Akár kinder-figurákkal is lehetne (nem összerakósakkal) ezt játszani, de ugye mindig kitalálnak valami újat ...

Vasárnap tűkön ült egész nap ... én meg délelőtt főztem, közben meg készülődtem (sütiket előbb megsütöttem, ebben a kánikulában nem akartam semmilyen krémeset, így száraz lett: sajtos tallér és húsdarálós keksz, ill. a torta és a tortatészta-maradékból csináltam kókuszgolyót): tojást főztem a szendvicsre, uborkát szeltem, Zsolti füvet vágott, teraszt rendezte.
A gyerekek délutáni alvásakor csináltam a tortára a fondantot (eredetileg Máté sünis tortát szeretett volna, de végül rábeszéltem egy trakisra), díszítettük a teraszt. persze amikor az embernek minden perce be van táblázva, tuti beüt valami baj ... délelőtt a fűnyíró tolórésze adta meg magát, délután kiderült, hogy az asztal, amit anyuéktól akartunk lehozni, nem fér be a kocsiba. És bár ezek nem nagy dolgok, csak csúszik miattuk az ember. Így a hajmosásom 3/4 4-re csúszott (4-re vártuk a vendégeket), és a szendviccsel sem készültem el időben ... de mivel nem idegeneket hívtunk, így a barátnőm, aki először érkezett a kisfiával, szívesen ebállt segíteni nekem :) -Zsolti időközben elment focizni . mondván utolsó meccs, megígérte ...persze pipa voltam, hisz a gyerek szülinapja mégiscsak fontosabb kellene hogy legyen ... de nem hiányzott, hisz a gyerekekről szólt ez a nap, a felnőttek meg feltalálták magukat.

Miután mindenki megérkezett, és kiderült, hogy mást ne várjunk, összegyűjtöttem a gyerekeket és kezdődhetett a verseny. Nem voltak nagy versenyszámok, de úgy gondolom, a fiúknak tetszett: diógyűjtés, vödörbe dobás, kirakó, függőleges karikába dobás, csokievő verseny volt, a végén pedig horgásztak -ez már nem a verseny része volt. Focisak is, hisz mégiscsak fiúk.
Ők voltak a versenyzők: Máté, Sami, Zsombi, Mink Kristóf, Pajor Kristóf.
Lacika nem volt, mert az apja után mentek a kórházba, Csabi pedig nem akart átjönni.
Viszont csatlakozott hozzájuk a szomszédból Ákos és Áron, akik ugyan nem voltak hivatalosak, de sokszor át szoktak jönni,mindig kéretőznek, miért mondtam volna nekik, hogy ne jöjjenek. Igaz a versenyben nem vettek részt, segítőnek fogtam be őket, és a diógyűjtésen kívül ők is csinálták a feladatokat, csak oklevelet nem kaptak a végén, viszont a mindenkinek járó pez-cukorkát igen :) Nem tettek panaszt ... (oklevél előre gyártott volt).
Verseny után, de eredményhirdetés előtt érkezett a torta: először a trakis gyertyával, tűzijátékkal, majd az Anita puncs tortája, amin a csurgatott csoki most nem össze vissza, hanem pókemberesre ment. Mondanom sem kell, hogy a fiúknak a trakis torta is tetszett, de a pókemberes mégiscsak pókemberes, pedig abszolút nem volt nagy pluszmeló, de mégis mekkora örömet tudott okozni ...
Mindenki kapott, evett ... nagyon finom volt. a puncsos és a csokis is. Most más recept alapján csináltam, mint Mátéét. az is finom volt, de ez még finomabb. Viszont a fondant alá Máté krémje jobb volt, ezen jobban csúszott a fondant, de lehet, hogy ez a meleg miatt vagy a több krém miatt volt.
Mostani csokitorta tésztája innen, a krémje pedig innen van. érdemes kipróbálni annak, aki finomat akar enni.
Volt foci, ugrálás, kiscsoportos játék a verseny  után, szerintem jól érezték magukat.
Viszont nem mehetek el külön megemlítés nélkül a csokievő verseny mellett: leültettem őket, a kisasztalra szalvétát tettünk, majd mindenki kibontotta és maga elé tette a csokit. Kezeket hátra, és rajt! Kép is készült, a hangulat mindent vitt. A lelkesedés, az öröm, a csokis fogacskák, a hatalmasra tátott szájak  a végén. A legédesebb mégis Samu volt ... ő nem nyerni akart, csak egyszerűen megenni a csokit a szabályok szerint. A kis hátratett kezét addig nem tette előre, amíg nem mondtam neki, hogy most már nyugodtan megfoghatja ... de akkor sem fogta meg :) a nagyok már rég sehol sem voltak, rég végeztek, de ő csak ette szakadatlan, harapás, felnézés, komótos rágás :) Olyan cuki volt ... kár, hogy a képek ezt nem tudják visszaadni teljesen.

Eredmény:
1: Mink Kristóf
2. Zsombi-Pajor Kristóf holtversenyben
3. Máté
4. Sami (aki nem is vett részt minden versenyben, mert a triciklizés fontosabb volt)

Pepcsi is nagyon jól elvolt egész délután, semmi gond nem volt vele, evett, ivott, mászott, homokozott, triciklizett ... mi mást akarhatott volna ... esetleg engem, mert engem maga közelében nemigen látott :)

Fél nyolc körül elszállingóztak a vendégek, mi még elpakoltunk.
A tortára a Marika mamáék is megérkeztek, úgyhogy csak a verseny egy részéről maradtak le. Csabiék is megjelentek este negyed 9-kor egy kis csokival, cserébe kaptak fincsi tortát ...
Így zajlott le a legnagyobb gyermekem 6. szülinapja.

Isten éltessen nagyon sokáig kicsim!