Mert megvagyunk, csak egyszerűen nincs időm blogot írni, meg nagyon másra sem. rohanás az egész, mióta elkezdtem dolgozni.
Reggel cihelődés, gyerekeknek ovi, nekem iskola, délben megyek értük, Pepcsi addigra alszik. Hazaérünk, elaltatom Samut, aztán nekiállok készülni másnapra. Ha nagyot alszik Peti, akkor addigra általában befejezem, ha nem, akkor ébredése után. Próbálok minél gyorsabban elkészülő kajákat főzni, sütni, hogy minél többet tudjak a gyerekekkel lenni, de nem egyszerű, főleg, hogy az oviban is mindig van valami: szmk gyűlés, alapítványi megbeszélés, idősek köszöntése, de az iskolában is épp tegnap értekeztünk röpke 3 órát ... és át kell dolgozni a pedagógiai programot, nem is kicsit, és lesz még bőven papírmunka ...
Közben logopédus, miegymás.
Persze az őszi betegségek sem kerülnek el minket. Először Pepcsi szedett össze valami vírust, összevissza lázzal, de neki nem kellett a c-vitaminon és a lázcsillapítón kívül más. Aztán Mátét döntötte le a lábáról egy betegség ... lehet, ugyanaz a vírus volt, csak neki magas láza volt, és minden rögtön rámegy a torkára. Már tavaly tél végén volt róla szó, hogy ki kellene vetetni a manduláját. Idén tél után meglátjuk ... mindenesetre ő nagyon tiltakozik ellene, ha szóba kerül, keserves sírással elvonul. Fél :(
Persze én sem maradhattam ki, vagy már egy hónapja vagyok bent, egy-egy napos szünetekkel. Nagyon náthás voltam, kisebesedett az orrom alja, nem akarom részletezni, mit ki nem fújtam az orromon, de a legdurvább fajta volt, és soká tartott, míg elmúlt ... remélem, ezt nem kiabálom el. Orrom alja is gyógyul, viszont most nem brutál módon fáj a torkom, ma mindenképpen felmegyek a dokihoz, mert az itthoni paika már nem segít,és 4 óta emiatt nem is tudok visszaaludni :(
Várom a hétvégét, a hideg időt, remélem, a bacik, betegségek elhúznak a francba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése