2014. április 21., hétfő

Színházban jártunk

Minden évben szoktunk az iskolásokkal gyerke-bérletet venni a kaposvári Csiky Gergely színház előadásaira. Ez a bérlet 2 előadásra szól. Az egyik előadás, amit már januárban láttunk: A világszép nádszálkisasszony volt, amit a színház nagytermében néztünk meg.
A mostani előadás a Továbbisvan címet kapta, és stúdióelőadás volt. Ami azt jelenti, hogy rövidebb, nincs szünet, és nem székeken, hanem összetákolt lépcsőkön ülve néztük. Még jó, hogy rövidebb, mert hátradőlni nem lehet, és így nem valami kényelmes.

Nem nagy lelkesedéssel indultam ennek a második előadásnak, mert a másik bérletes gyerekeink már látták, és nem jó véleményt hallottam a kollégáktól, ill. az ovisok is megnézték, és az óvónő sem volt jó véleménnyel róla. Kár volt ennyire komolyan venni a véleményüket, mert nekem tetszett.
A történet arról szólt, hogy volt egy család, aki nyaralni ment, a hajójukban viszont találtak egy csavargót, akit nem zargattak el, met mesét ígért nekik.
Ugyanezen 6 szereplő volt, aki végigjátszotta az előadást más-más bőrébe bújva, egy mesélővel, és minden olyan holmit felhasználva, ami a tengerparti nyaraláskor a strandra magával visz az ember. (3 mese volt összesen)
Pl.: búvár békaláb: nagymama bújt bele még a strandon, de ezen békalábak jelképezték később a megszületett dajkálandó kisbabákat is. De nem volt zavaró, én -és a kolléganő is- inkább úgy gondoltuk, hogy milyen jól és kreatívan oldották meg. A gyerekek mit gondoltak, azt nem tudom, de pl. Máté azt mondta, hogy neki csak egy dolog miatt nem tetszett az előadás, és az a csók volt (tipikus Máté).
Első mese egy feleséget kereső orosz cárevicsről szólt, aki aztán meg is találta, egy békabőrbe bújtatott leányzó személyében. A második részben egy keleti mesét ismerhettünk meg arról, hogy "Adj, és adatik", aztán ha az ember már megváltozik, akkor hirtelen bárni rossz is történhet. A legutolsó mese ennek a folytatása volt (össze volt szőve a kettő), egy kínai házaspárról és egy kismadárkáról.
Bár ez az utolsó kissé szomorkás volt, összességében érdemes volt megnézni.

Képek a színház honlapjáról

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése