NST

Szerdán kellett menni az első nst-re. Mivel Zsolti éjszakás volt, azt találtam ki, hogy a lehető legkésőbbi időpontban megyünk, had aludjon délelőtt.
Máténak meg lett ígérve, hogy jöhet velünk (na többet nem!), de nem a baba miatt, hanem mert nagyon nagy építkezés folyik a kórház területén, milliónyi daruval, markolóval ... stb, amit biztosan szívesen elnézegetne addig, amíg engem épp vizsgálnak, mérnek.
Szóval délben elment Zsolti a Mátéért, én elaltattam addig Samut, aztán indultunk.
Minden a tervek szerint ment: én mentem a nőgyógyászatra, a fiúk meg maradtak gépeket nézni.
Nst szerint minden ok, állításom szerint a két nagyobb fiú összesen nem mozgott annyit nst-k alatt, mint ez a picúr most, egy alkalommal, de ez jó volt így. Doki szerint is minden ok, de megállapítottam, hogy nem volt véletlen a szombati éjszakai műszak: méhszáj 2100-as, ami azt jelenti, hogy rövidült egy centit, és a külső nyílt is egyet. Ami jó, mert haladunk, ha nem is nagy lépésekkel, de a semminél több. Samuval a szülés előtti napon is 3100 voltam, úgyhogy reménykedem, hogy szépen fokozatosan, de haladunk!
Azóta olyan rendszeres és hosszan tartó fájásaim nem voltak, de fájdogálások igen, remélem, ezek is hatásosak, és hamarosan tényleg megszületik a pici. Nem bánnám, ha nem várná ki az idejét (ápr. 18.), hanem kibújna előbb, mert már eléggé nehezen viselem, de kiugrasztani nem tudom :)