2010. szeptember 26., vasárnap

Kistestvér érkezik

Bartos Erika: Anna és Peti
Kistestvér érkezik
Ez a teljes címe a könyvnek, amit Máté pár hete kapott. Írtam már róla, hisz mérföldkő lett Máté könyv- és mese-szeretetében, de nem véletlen volt ez a könyv-választás.
Az eredeti tervek szerint ezen könyv első fejezetével (Kistestvér érkezik) szerettem volna Máténak elmondani, hogy neki is lesz még egy kistestvére. Nem egészen úgy jött össze a dolog, ahogy terveztem, hisz azt gondoltam, hogy az említett fejezetet csak akkor olvasom el neki, amikor már tudhat a tesóról, de annyira tetszett neki a könyv többi meséje, hogy nem lehetett kihagyni, kikövetelte magának, hogy ez is el legyen mesélve.
Azért mégiscsak kötődik hozzá, ahogy megtudta.
Így történt:
Épp az ominózus részt olvastam neki, gondoltam, ha a végére érünk, elmondom neki. Erre alig kezdtem el a mesélést, ezt mondta:
Nekem kettő kistestvér kell. Egy van, Samu, de kell még egy.
Hát erre mit mondhattam volna: Mondok neked egy titkot: anya pocakjában már bent van a másik kistestvéred.
Örült neki :) Azóta is puszilgatja, cirógatja a pocakomat, és mindig megemlíti Samu mellett a másik kistestvért is.
Először azt mondta, kisfiút szeretne. Én azt mondtam, én inkább kislányt. Erre első reakció: Akkor neked egy kislány, nekem egy kisfiú :)
Azóta már a kislány mellett van (hisz ők már itt vannak ketten fiúk :))

A mamáéknál is aznap akartuk elmondani a tesót, amikor Máté megtudta. Azt mondtuk Máténak, hogy titok, de véletlenül elszólta magát a dédi előtt: Nekünk lesz még egy kisbabánk!
Mondtam neki, hogy remélem, az oviban nem fogja szétkiabálni.
Válasz: csak a gyerekeknek mondom el. :)
-A gyerekeknek se mond el!
-Akkor csak a Pajornak!
-Neki se! Titok!
Aztán a kis barát 2 napig nem volt oviban, addig nem is tudta meg senki Mátétól. 3. nap ment a barát, és kiderült, Máté elsúgta neki, de Kristóf nem értette mit súgott Máté :).
Úgyhogy titok maradt még egy hétig. Aztán már nem :)
Bezzeg a Vera mamának nem árulta el, 4 napig mondtam neki, hogy újságolja el a mamának, de nem, mert titok. Bezzeg a kis barát tudhat róla!

Ortopédia újra

Áprilisban az ortopédián azt mondták nekünk, hogy menjünk vissza akkor, ha Samu már egyedül megy. Ráérek akkor időpontot kérni, amikor elkezd totyogni -mondta a nővérke. Ez július közepén volt. Szeptember 22-re kaptunk időpontot. Ugyanerre a napra kértem a fül-orr-gégészetre is, gondoltam megnézetem Mátét, hogy nem a nagyobb orrmandulája miatt horkol-e (bár mostanában nem horkolt, tavaly októbertől viszont igen, bár lehet, közrejátszott a náthás, megfázásos idő is) Mindenesetre akkor én nem tudtam megaludni vele egy szobában, annyira zavart :(
F-O-G-re mentünk először. A gyanú beigazolódott: tényleg elég nagy az orrmandulája, emiatt horkolhat, viszont a betegségek, a takony (bocs), nem szokott a fülére húzódni. Úgy döntöttünk, hogy mivel csak a horkolás van, nem vetetjük ki az orrmanduláját. " éjszaka a kórházban kellene lenni hozzá, ez nagyon nem hiányzik most, és az altatástól is tartok.
Aztán találkoztunk a háziorvossal, ő azt mondta, hogy az ő fia 5 éves volt, amikor kivették az orrmanduláját. Ő is nagyon horkolt, és azt vette észre a doktornő, hogy nagyothall a gyerek.
Elgondolkoztam, mert Mátétól is elég sokszor van kérdezve: nem hallasz? De nem tudom, hogy ez csak a figyelmetlenségéből adódik (pl. nagyon belemerül a mesenézésbe vagy a játékba), vagy tényleg nem jól hall. A védőnő ugyan vizsgálta az oviban a kiscsoportosok hallását is, de Máté akkor épp kutya volt, és nem volt hajlandó megcsinálni a feladatot. Mivel kiscsoportban még nem kötelező, így annyiban maradt.
Ortopédia:
Máténak betét kell, Samunak kiscipőt kell csináltatni. Rendes cipő lesz, méretre. Lemérték a lábaikat, körberajzolták, és kb. 3 hét múlva el is készül. Akkor vissza kell majd menni, bár nem értem, miért. Megmutatják, hogy húzzam fel a lábára?????????
Anno a bebax szandál azért kellett neki, mert a talptengelye nem volt egyenes. Ma ezzel nincs semmi gond, a talptengelye rendben van, viszont a jobb lábán a nagy lábujja befelé áll, eléggé csámpásan. Megnézte a dokinő a cipőt, ami épp nálunk volt. Nem volt elragadtatva, mert a talpán látott egy kis ferdülést. Azt mondta, ez a ferdülést kell megszüntetni, ezért kell a csináltatott cipő. Na meg hogy nem tartja elég jól a lábát. Ha a szandálja lett volna velünk, szerintem nem is kellett volna csináltatni :(, mert az jól tartja. Ha megyünk vissza, elvisszük és megkérdezem, mert bentinek nem akarok egész télen zárt cipőt adni.
Persze a cipészt épphogy elértük, szerencsénkre, így nem kellett másnap visszamenni méretet venni.
A másik: szerintem az ortopédiára elvitt gyerekek közül (és nem a kötelező 3 hós vizsgálatra vitt babákra gondolok) biztosan nem sokan kerülnek ki úgy, hoyg azt hallják, tökéletes a lábuk. Valamit tuti mindenki (vagy kevesen nem) kapnak :( Okát persze nem tudom, de lehet, hogy nem is kellene mindenkinek csináltatott cipő, aki kap.
Potom 8 e ft a cipő, és 4 e ft a betét. Csupa olcsóság, bár tény, hogy az egyéb babacipők is kerülnek 8 e ft-ba.

Névnap

Mint lejjebb írtam, Máténak könyv lett a névnapi ajándék. Újabb 2 Bartos Erika könyvet kapott, és nagyon örült neki. Kicsit megcsúszott ugyan az ajándékozás, mert a könyvek nem értek ide időben, de egyáltalán nem számított. gyorsan haladunk a könyvekkel, egyiket már ki is olvastuk, másiknak is a felénél tartunk.
"Hátránya" is van azonban: bármit lát benne Máté, máris mondja: neki is ilyen kell (pl. galéria), vagy ő is ide akar menni (pl: vidámpark, Sümegi vár). De sebaj, legalább olyan helyekre tervezhetjük a kirándulásainkat, amikről tudjuk: biztosan tetszeni fog neki, hisz "már látta".

2010. szeptember 14., kedd

Az első ... könyvtárlátogatás

Már többször beszélgettünk Mátéval a könyvtárról, hogy ott mennyi sok és érdekes könyv van, amit ki lehet kölcsönözni anélkül, hogy megvennénk. Tegnap az oviból hazafele menet épp a könyvtáros néni ment előttünk. Gondoltam, hogy nyit a könyvtár, akkor benézünk. Az "Anna és Peti"-n felbuzdulva, Máténak is nagyon tetszett, hogy válaszunk valami jó kis meséskönyvet. Persze neki még inkábba szép színes képekkel tarkított könyvek tetszenek, de a semminél ez jóval több. Én pedig nagyon örültem, hogy végre érdekliK a mesekönyvek. Mert ugye otthon is van bőven, de azok inkább gyűjtemények, kevés képpel.
Kisvakond lett a kiválasztott :) 3 könyvet kölcsönöztünk ki, 2 keménytáblásat, és egy nagyobb könyvet,a miben 2 hosszabb történet van. Háát, még tegnap el kellett olvasni mindet Máténak. Délután én olvastam el neki mindet :) , este az apja mesélt neki.
Azt hiszem, ma még mesélek belőle, aztán holnap visszavisszük és választunk másikat :)
Mert azt megjegyezte: visszavisszük és hozunk másikat, és visszavisszük és hozunk másikat :)

Bari-oltás

Sokat vacilláltam, beadassam-e a gyerekeknek a bárányhimlő elleni védőoltást. Soféle vélemény volt, sok tapasztalatot olvastam a neten, emgkérdeztem a gyerekorvost, mégis tanácstalan voltam. Jobb, ha gyerekkorban átesik rajta, ritkán vannak szövődmények. De ha mégis mi esünk bele épp a ritka csoportba? Ismerősök is mesélték, hogy nálunk hogy zajlott le, szövődmény nélkül, de keservesen, mindenhol pöttyök voltak, gennyen a szájban, torokban is. Utólag azon voltak, hogy be kellett volna adatni.
Doki javasolta, gyógyszerész is jó véleménnyel volt a védőoltásról, és én tartok a szövődményektől. Mégis az utolsó cseppet a pohárban az jelentette, hogy Mátét júniusban nagyon megcsipkedték a szúnyogok, és borzasztóan elvakarta. nem nappal, éjszaka, pedig be volt neki kenve. Mi lesz, ha az összes bárányhimlős pöttyét így elvakarja? Borzasztó .. és azok a hegek maradandóak.
Tehát beadattam nekik. A kis hősök (MINDKETTŐ) egy nyekk nélkül tűrték. A kis tündérek ...
Persze az ára eléggé borsos (6750 volt darabja), de azt hiszem, ezt még ki tudom kalkulálni a családi költségvetésből :)
Egy nyavaja letudva ...

2010. szeptember 12., vasárnap

Ez is eljött ...

4 év és 2,5 hónap után ezt is megértük:
Máté először aludt a Vera mamánál, és külön tőlünk. Nélkülünk, nem otthon, és nem nyaralós helyen.
Lacikával tegnap délután kitalálták, hogy a mamánál fognap aludni :) Lelkesen jött haza, pakolta a fogkeféjét, fogkrémét, papucsát. Megfürdettem, utána vitte át az apja, aztán vártunk. Nem sok reményt fűztem hozzá, hogy reggelig marad, de nem volt semmi gond. Amikor reggel találkoztunk, ezzel fogadott: Anya, ennyit (mutatta az összes ujját) akarok még a mamánál aludni :).
Azt gondolom, nem vagyunk/voltunk elkésve, hogy most jött el az idő, hogy külön töltse az éjszakát tőlünk. Most értünk meg erre. Ő is, és mi is.
Persze van olyan, kisgyerek, aki már 1, másfél évesen napokat/hetet tölt mamánál, rokonnál, anya és apa nélkül, de nem hiszem, hogy ez feltétlenül követendő példa. Nem vagyunk egyformák.
Persze lehet, hogy valakinek meg az a természetes.
Nekünk ez volt :) és jó volt így.

Anna és Peti

Máté a múltkorában kapott egy mesekönyvet. Bartos Erika: Anna és Peti című könyve lett a kiválasztott, és nagy-nagy örömömre végre egy olyan könyvet tudtam venni neki, amit nagy lelkesen hoz minden nap, hogy meséljek neki belőle :)
Éééés: a következő mondat is elhagyta a száját (mivel nem nagy mesés, nem gondoltam volna):
Mese nélkül nem tudok elaludni! Úgy örültem neki. Azóta minden este olvasni kell a könyvből, van olyan rész, amit már 5-6-szor elolvastunk. Persze réges-régen (:)) végigolvastuk a könyvet, de nem számít.
Úgyhogy megvan a névnapi ajándék (újabb Bartos Erika könyv), és a Jézuska is hoz majd egyet :)