2010. szeptember 12., vasárnap

Ez is eljött ...

4 év és 2,5 hónap után ezt is megértük:
Máté először aludt a Vera mamánál, és külön tőlünk. Nélkülünk, nem otthon, és nem nyaralós helyen.
Lacikával tegnap délután kitalálták, hogy a mamánál fognap aludni :) Lelkesen jött haza, pakolta a fogkeféjét, fogkrémét, papucsát. Megfürdettem, utána vitte át az apja, aztán vártunk. Nem sok reményt fűztem hozzá, hogy reggelig marad, de nem volt semmi gond. Amikor reggel találkoztunk, ezzel fogadott: Anya, ennyit (mutatta az összes ujját) akarok még a mamánál aludni :).
Azt gondolom, nem vagyunk/voltunk elkésve, hogy most jött el az idő, hogy külön töltse az éjszakát tőlünk. Most értünk meg erre. Ő is, és mi is.
Persze van olyan, kisgyerek, aki már 1, másfél évesen napokat/hetet tölt mamánál, rokonnál, anya és apa nélkül, de nem hiszem, hogy ez feltétlenül követendő példa. Nem vagyunk egyformák.
Persze lehet, hogy valakinek meg az a természetes.
Nekünk ez volt :) és jó volt így.

1 megjegyzés: