Nem is volt eszembe, hogy leírjam, hanem egy statisztika közben bukkant fel a szemem előtt a következő blogbejegyzés címe: "Szopi vége". Samuról volt szó, kb. másfél éves korában. Akkor tudtam, hogy ott vége a szoptatásnak, de hamarosan egy új babával élem át újra.
A mostani vége tényleg a végét jelenti ... A tervek szerint nem lesz több baba, akit szopiztatni kellene. Peti pedig befejezte. Nem is tudom megmondani pontosan, hogy mikor volt vége, és tény, hogy még emlegeti, de a múlt héten, amikor még kérte, kapott, aztán cuppantott kettőt, és kijelentette: kifogyott. Persze ennyitől nem indul meg a tej, lenne még, de annyira nem küzd érte, és el is lehet terelni a figyelmét, úgyhogy hivatalosan a mai napot mondom ki a szoptatás végének.
Pepcsi majdnem 27 hónapig szopizott :)
Sami 18 hós koráig (persze ott a terhesség is bekavart), Máté pedig 26,5 hós koráig.
Szép volt, jó volt, de elég volt. Talán innentől lehet azt mondani, hogy pihen a szervezetem: 2005. szeptembere óta vagy terhes voltam, vagy szoptattam. És ez akárhogy is számolom, 2 hónap híján 8 év. Sok. Szóval mostantól feltöltődés!!!
Az előző szopis bejegyzésnél szomorkodtam, mert ezzel vége a baba kornak, és 1,5 évesen ez érthető is. Most viszont nem érzem ezt. Az a pár hónap nagyon sokat számít. És egyáltalán nem látom Petit olyan kicsinek. Biztosan a nagyobbak miatt van, nagyon húzzák őt felfele. Hisz mindent csinál, vagy próbál csinálni, amit lát :) És a szopit tényleg kinőtte.
Bár tény, hogy pár hónapja olyan édes volt, amikor jött, húzkodta a pólómat, és mondogatta: Szopizhatok? Szerintem szopizhatok ...
Ezt lehet, kissé elkiabáltam, tegnap nagyon nyaggatott, hogy neki még kell ...
VálaszTörlés