Most is, mint jópár éve mindig, a megnyitóval és az újszülöttek köszöntésével kezdődött az egész. Sajnos az idő nagyon nem kedvezett nekünk: már reggel esőre állt, aztán úgy tűnt, hogy kitisztul, de mire a megnyitó kezdődött volna, épp nagyon nekiállt szakadni :( Még jó, hogy a színpad mellett egy viszonylag nagy és stabil sátor volt felállítva (eredetileg a dercsikai vendégeknek (felvidéki testvértelepülés)). Sajnos végig szakadt, s csak mire hazaértünk csitult, majd állt el az eső.
Rövid megnyitóbeszéd után az ovisok kis verses énekes köszöntése következett. Csak 4 kisgyerek szerepelt (Zsombi, Bálint, Kristóf, Máté). Máté először nem akart, igazából az okát nem tudom. Pedig mondogatta, hogy készülnek, de mégsem. (Talán azért lehetett, mert egy számára eddig kevésbé ismert óvó néni tanította be nekik)
Aztán csütörtökön megbeszéltük vele (az óvó néni és én), hogy milyen szép és jó lenne, ha mégiscsak elmondaná ő is a Petinek. Belement. Itthon tanulgattuk azért a verset, hogy biztosan menjen.
Ezzel kezdték:
Magyar házban a vendéget
szeretettel várják,
pirosra sült friss cipóval
szívesen kínálják.
Ha nincs cipó, ha nincs kalács,
mit tehet az ember,
köszönti a vendégeket
meleg szeretettel.
Énekeltek is, és volt még vers is, de abban Máté nem szerepelt.
Énekeltek is, és volt még vers is, de abban Máté nem szerepelt.
De itt meg is nézhető:
http://www.youtube.com/watch?v=YS9kn5CUCJ8
Az ovis köszöntő után ének volt, aztán átadták az újszülötteknek a kis táblácskát, amit az újszülöttek ligetébe ültetett kis fácskára kellett kötözni. Ez sajnos délelőtt nem sikerült, délután azonban Máté és Sami fája között Máté kiválasztott egy kis fácskát, így a 3 fiú fája majdnem egymás mellett van :) Mátéé gyönyörű, amikor virágzik, az a fa sárga akác. Samiét nem tudom milyen, Petié pedig díszalmafa.
A nyugdíjasok is (Marika mamával -bár ő még nem nyugdíjas) énekeltek egy nagyon szép és megható kis dalt, amin teljesen meghatódtam (tudtam, hogy mit fognak énekelni, gondoltam, hogy elérzékenyülök), úgyhogy ki is kellett mennem a sátorból (ekkor már nem esett), és kijöttek a könnyeim is.
Délután Sami alvása után mentünk ki, 2 óra fele. Máténak vittük a bicajt is, mert meg volt hirdetve egy biciklis verseny, amiből aztán nem lett semmi :( Persze Máté rögtön a kis barátját kereste, de ők még akkor nem voltak ott, de hamarosan jöttek. persze onnantól kezdve, mint akik össze vannak nőve, mentek mindenhova. Samci meg követte őket. Peti szerencsére aludt a kocsijában, a sátor alatt őrizte a dédi.
A fiúk felültek a körhintára is, aztán ugrálóváraztak. Sajnos csak egy volt (kicsi nem), és az is elég meredek volt, és 5-ösével engedték fel a gyerekeket. Ami nem volt baj, de inkább úgy kellett volna csinálni, hogy 5-10 percig egy csapat gyerek, aztán csere. Így mindig végig kellett állni a sort, ezért csak 3-szor csúsztak (Samu nem). Aztán később nem akartak már csúszni.
3-kor az ovisok műsora volt (itt sokan szerepeltek), 2 táncot tanultak be (jó kis zenére :) Halász Judit : Balambér).
Itt megnézhető belőlük részlet:
http://www.youtube.com/watch?v=gFJ6YcL5_ZQ&NR=1
http://www.youtube.com/watch?v=0f--Qpd3gVo&feature=related
Azért csak részlet, mert 1. fényképezővel csináltam, 2. épp szakadt (igaz, csak pár percig). Sami ült az ölemben, fogtam az ernyőt, hogy ne ázzunk (Kristóf mellettem- ő se ázzon), és videózzak közben :)
Ezután lángost ettek, szaladgáltak, könyörögtek a delfines buborékfújóért, kergették a buborékokat. Kristóf anyukájától kikönyörgött egy rendőr-készletet, Máténak egy dinót választott (ezért ment a harc Sami és Máté közt, mindegyiknek kedvence lett, míg Máté le nem cserélte a gormitikre)
Buborékfújót is megkapták, igaz, nem lett hosszú életű :(
Máté kezd egyre .. hm, milyen is lenni? barátkozós, bárkinek odaszólós lenni. pl. a buborékfújóra sokalltam az 1500 ft-ot. Mondtam neki, hogy majd este megkérdezzük, addigra hátha olcsóbb lesz. Mire utolértem Samit, Máté már jött vissza, hogy azt mondta a bácsi, hogy este is ennyi lesz :)
Azért a Zsolti alkudott vele :)
Fél 5 körül mentünk át a kis fácskához, táblát kötözni.
6 körül mentünk velük haza, mert már nagyon fájt a lábam, elfáradtam, mert 3 gyerek után szaladgálni nem egyszerű. még jó, hogy Peti nyugiban volt. Egyszer szopizott, aztán elnézelődött és aludt.
Otthon még a nagyok bicikliztek, Sami motorozott, Petit megfürdettem, aztán következtek a nagyok: Sami, majd Máté és Kristóf. Vacsi után Saminak alvás, Peti is hamar elaludt, kb. 3/4 9-kor.
A 2 naggyal játszottam még figurix-et, előtte kirakóztak, biliárdoztak (mini játék), aztán negyed 10 körül kimentem velük a pályára. Egy másik kis barátjukkal találkoztunk, jól elszaladgáltak, aztán megnéztük a tűzijátékot. Nagyon jó helyről néztük, mindent tökéletesen láttunk, majd Kristóftól elbúcsúztunk, és mentünk haza. Természetesen egy mesét még kikövetelt az apjától :)
Falunapi képek, kezdve a megnyitóval:
https://picasaweb.google.com/matesamu2/2011Jul?authkey=Gv1sRgCMjP7a_Wgb6-Bw#5625159364695084562
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése