Júniusban, amikor kiderült, hogy nem mehetnek nyáron a gyerekek, nagyon fel voltam háborodva. Aztán abban maradtunk, hogy vihetem őket, amikor az apjuk éjszakás.
Bevallom őszintén, tartottam tőle, mi lesz, hogyan fognak telni a napjaink, hisz akkor még Peti 2-szer aludt, az ő elalvásához csend kell, de a 2 fiú együtt nemigen tud csendben lenni.
Most már egyáltalán nem bánom, hogy itthon voltak, bár a napi 4 óra jó lett volna nekik az oviban is.
Sami nagyon sokat ment a mamához, az elején, amíg Pepcsi délelőtt is aludt, rendszerint azért volt csend, mert Sami átvonult a mamához. Máté meg a tv-t nézte addig. Vagyis bevallom, nem csak addig, és ez az egyetlen pont, ami miatt jobb lett volna az ovi. Samit egyáltalán nem érdekli a tv, néhanapján ül le egy-egy mesére, de abszolút nem jellemző, viszont Máté akár egész nap is elülne előtte. persze játszott is, főleg délután, vagy ha Laci a mamánál volt- aminek viszont én nem örültem. sajnos nem a legjobb hatással van Mátéra (Samira sem), de ezt nem szeretném részletezni újra.
Aztán amikor Peti csak egyet aludt, szabadok lettek a délelőttök, így nem kellett túl korán és sietve menni a boltba. Az iskolánál is voltunk többször, ahol szívesen építettek, de programokra is mentünk velük. Falunak, Balcsi többször, búcsú, Patca, Budapest, szülinapok.
Persze volt, hogy kihúzták a gyufát, vagy épp anya nem bírta már cérnával, de nem volt olyan vészes.
Társaság is volt a nyáron sokszor, a szomszédba jöttek nyaralni Szegedről gyerekek, Mátéval egyidős Berci, Samuval egyidős Marci. Összesen 5 hetet voltak, bár abból egy hétig voltak vendégeik, akkor nem mentek hozzájuk a fiaim.
De voltak náluk sokszor, ők is nálunk, volt közös foci, fogócska, bújócska, szaladgálás, társas, autózás, rajzolás, szalonnasütés és grillezés is.
Tavaly is voltak, igaz, kevesebbet, akkor is jól érezték magukat a fiúk, de idén még közelebb kerültek egymáshoz. Máté télen is emlegette Bercit, várta, hogy jöjjenek, és amikor elbúcsúztunk tőlük a héten, ezt mondta Bercinek: Nem is mondtam még, de egész nyáron jól éreztem magam veled!
Aztán meg azt mondta, hogy összetörik a szívét, amiért elmennek.
Szomorú volt, de aztán lelkesen megegyeztek, hogy jövőre találkoznak újra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése