Nagyszombat

A mai (nagyszombati) nap kicsit mozgalmasan telt. De hogy is telhetne másképp?
Zsolti délelőttös volt, így egyedül voltam a 3 gyerekkel.

1. szódásautó: ami nélkül a szombatok (akármilyen, lehet karácsonyi szombat is) nem telhetnek el. És amit a gyerekek nagyon várnak, hisz a szódacserélésért mini cukrot ad a szódás bácsi :) Rendszerint kivonulnak a szódával és a pénzzel a kezükben, és várják a szódásautót.

2. Szódacserélés után indultunk a boltba. Kocsival mentünk, mert eléggé lógott az eső lába, másrészt anyuékhoz is menni kellett (cékláért), másrészt siettünk haza, mert a Pepcsi álmos lett, nekem meg millió dolgom volt.
Beszereztük a céklát, a zöldségesben a lilakáposztát és a répát, boltban a hiányzó alapanyagokat, na meg a pez cukorkát.

3. Pepcsi-altatás után nekiálltam a kalácsnak és a tojásfestésnek. Logisztikázni kellett kicsit, lehet, jobb lett volna, ha nem párhuzamosan csinálom a kettőt, de akkor több lett volna az üresjárat ... bár akkor lett volna időm kiteregetni, amire így csak 4 körül került sor.
Persze nem lett volna a tojásfestés olyan nagy kaland, ha nem találom ki, hogy idén természetesen akarok festeni. Ami ugye jóval több előkészületet kíván, mint a lemosom a tojást, megfőzöm, vízben feloldom a tojásfestéket, ecetet tesz hozzá, és már mehet is bele a forró tojás, hamarosan pedig kifelé.
Először arra gondoltam, hogy egyféle tojást festek csupán, de aztán változott a terv. 4 féle lett. Vagyis pontosabban annyi, ahány tojás, mert bizony 2 egyforma színűt keresve sem lehet köztük találni ... és bizony ilyen színek sem sikerülhetnek porral ...
a, barna: vöröshagyma-héjat főztem fél órát, majd belekerültek a tojások, főttek kb. negyed órát, majd álltak még egy darabig a lében (ezt nem is szűrtem le a lilahagyma-lével egyetemben). szép, egyenletesen barna tojások lettek így ... a hagymásak lettek a legszebbek
b, lila: vagyis lilának indult lilahagyma-héjból, de inkább barnás lett, kicsi lila beütéssel ... de szép, ez tetszik nekem a legjobban.
c, kék: apróra vágott lilakáposztát kellett főzni fél órát, majd le kellett szűrni és a levében megfőzni, majd állni hagyni a tojásokat. Rettentő keservesen akarta befogni a tojásokat, lehet, több káposztát kellett volna felszelnem, de a végére halványkékre sikerültek. de mind más-más kék lett a tojás eredeti színétől függően. Ilyen kéket tuti nem tud a tojásfesték ...
d, piros: céklából készült a lé, a lilakáposztás módon, de ez abszolút nem akarta befogni ... amíg állt, addig átmentem a Pepcsiért a mamához, onnan viszont nem csak a Pepcsit hoztam el, hanem a piros tojásfestéket is ... mivel azonban a céklás lé valamennyire foltosan, de rettentő halványan befogta, így már a tojásfesték is foltosra fogta. Máténak tetszik, azt mondtam neki, hogy ilyen tojást nem tud ám mindenki festeni ...

Kalács nagyon finom lett, bár a töltelék kifolyt alul ... legközelebb máshogy fonom össze.

4.Közben volt egy Samci, majd egy Pepcsi-altatás is :)
Aztán nekiálltam morgó-csúcsot csinálni ... ááá, csak ne tartana olyan soká. ... de elkészült, utána ki is teregettem végre, aztán játszottam Pepcsivel (Máté és Samci leléptek a mamához nyuszifészket készíteni - közben elkezdett szakadni az eső). Evett is Pepi, aztán hazajöttek a gyerekek, én meg leültem ide ...

Megyek, még játszok velük, aztán jön az esti rutin :)