Bálint szülinapján

A kalandos siófoki vásárlásunk után, délután sem unatkoztunk. Máté volt hivatalos egy ovis társa, Bálint szülinapi bulijára.
A kezdés 5-re volt hirdetve, és mi épp addigra értünk oda. Aztán nem kellett sok, megérkeztek a többi kis pajtások is.Volt kisgyerek, akit "leadott" az anyukája (hisz már 6 évesek), de volt, akivel maradtak. Vendéglátónknak mindegy volt, de Máté szerette volna, ha maradunk (előtte még nem volt ennél a barátjánál), így maradtunk Pepivel. Samit nem vittünk magunkkal, az apjával otthon maradtak. És bár amikor indultunk, ő is jönni szeretett volna, hamar megvigasztalódott.
Bálint anyukája mindenféle feladatokkal várta a lurkókat.
Leírom, mik voltak, lehet, jövőre lopok belőlük párat. Mindenesetre a gyerekeknek nagyon tetszett. Aki a leggyengébben teljesített, vagy akiknek nem sikerült a feladat, zálogot adtak, de minden feladat végén, mindig mindenki kapott jutalmat (cukrot, nyalókát, tetkós rágót).
És akkor a feladatok:
1. lufifújás (jó feladat, egy helyen vannak a gyerekek, a  gond csak az volt, hogy volt, aki semennyire nem tudta felfújni ... ha nálunk lesz ilyen feladat, akkor előtte egyszer fel kell fújni a lufit, hogy engedjen egy kicsit, hisz a legelső felfújás van, amikor még egy felnőttnek is nehéz). Máténak természetesen nem sikerült, aki viszont az első nehéz fújáson túl volt, onnantól könnyen növekedett a lufi ... ennél a feladatnál 3 zálogot is begyűjtött Anett néni.
2. Madzagra felkötözött 3 pombär macit kellett hátratett kezekkel felfalni. 3-asával csinálták a feladatot, és a legtöbb idő alatt teljesítő adta a zálogot.
3. Üdítő ivása szívószállal, hátra tett kezekkel
4. Üres  sörös dobozok voltak egymásra rakva (alul 3, fölé 2, majd 1), amit labdával kellett eltalálni. Mindenkinek 3 dobása volt. Nagyon tetszett a gyerekeknek ez a feladat is. Máté 2-szer telibe talált, az utolsó dobása azonban egy nagy luft volt ... visszapattant a fatuskóról.
5. 2 csoportra osztották a gyerekeket, és tollasütőn kellett labdát egyensúlyozva megkerülni a bóját. Amelyik csapat nyert, annak minden tagja visszakapta a zálogba adott holmiját. A másik csapat tagjainak viszont feladatot kellett teljesíteni érte: rákjárásban kellett megkerülni a bóját, hasukon egy labdával.

A feladatok után csillámtetkót kapott, aki kért. Persze Máté nem kért ... mint semmilyen tetkót soha. Amíg a tetkók készültek, a fiúk jól eljátszottak egymással. Én meg végig fényképeztem, ha már egyszer ott maradtunk, hasznos is legyek. Pepcsi végig elvolt, evett, ivott, ropogtatott, de szinte kizárólag a kezemben-ölemben ... nagyon anyás lett ez a gyerek ... nem tudom, mi lesz így szeptembertől ...
7 körül érkezett a torta, ami puncsos volt. A gyerekek ettek, aztán indultunk haza.

Jövőre nekem is ilyen rokonmentes szülinapot kell tartanom Máténak ... csak kisbarátokkal, ill. pár szállító szülővel. Mert ez így más ... csak gyerekek, akiket le kell kötni, és mindenki boldog lesz.
(Az asztalon meg volt terítve a gyerekeknek, volt egy kis tálban mogyoró, ropi, szeletelt barack, alma és valami apró snack, ill. kiflikarikákból mini-szendvicsek (2 tálcával összesen). Plusz jött a torta. De mit ne mondjak, a gyerekek nem fogyasztottak túl sokat ... ennyi bőven elég is volt azonban.