Patca

Minden évben nagyon várom a május elsejét. Ugyan majálisra nem mindig szoktunk menni, de innen számolom, hogy kezdődnek a nyári, jóidős kirándulások, programok.
Idén május elseje keddre esik, így hosszú hétvége lett belőle. Gondolkoztam, hogy valahova el kellene menni, kirándulni egyet ... keresgéltem a neten programok után, amik nincsenek túl messze és a gyerekeknek is tetszene.

Ezt a honlapot találtam:
http://www.katicatanya.hu/
Hallottam már Patcáról, hisz az alsósok többször voltak ott osztálykiránduláson, de ez az én/mi életünkből még kimaradt.
A honlap alapján egész évben látogatható, egy csomó program van, ami nincs majálishoz és egyebekhez kötve. Van kinti és benti játszási lehetőség.

Hosszú hétvége, április végi kánikulával ...
Azt eldöntöttük, hogy megyünk, de kérdés volt a mikor: annyira nem ragaszkodtunk a majálisozáshoz, és mivel hétfőn az üzletek is nyitva voltak, így a hétfő mellett döntöttünk (sok helyre nem akartam menni, de ha Kaposváron járunk, egy gyors tescot megejtettem, nem kell plusz egy út).
Úgy terveztük, hogy reggel indulunk (tanya 8-tól nyitva), Pepcsi majd alszik a babakocsiban, aztán a délutáni alvás előtt elindulunk haza, és a fiúk alhatnak az autóban.

Reggel összekészülődtünk, majd fél 9 körül elindultunk. Egy órás út tőlünk épp, nem teljesen ismeretlen tájakon, bár kétségtelen, hogy Szenna után volt egy szakasz, amikor azt hittük, hogy eltévedtünk, be is kapcsoltuk Zsolti telefonján a gps-t, de mire vette volna a jelet, megláttuk a táblát: Katica-tanya. Kissé vadregényes volt a táj Szenna és Patca között, keskeny út, fák, jó magas fű az út szélén. De megtaláltuk!!!
Kikászálódtunk, majd elindultunk befelé. A bejárat előtt jó nagy táblán meg lehet nézni, hogy mi micsoda, mi hol van a tanyán, de a jegyvásárláskor is kaprunk egy A4-es térképet :) (én azért előtte a neten jól körülnéztem, fotókat, térképet néztem, hiába, én már csak ilyen tervezgetős vagyok ...

És akkor indulás!
1. játszóterep, ahol a homokozóban markolós szerkezetek voltak ...a fiúknak persze több sem kellett, egyből rápattantak, és maradtak is volna ki tudja meddig, ha nem nógatom őket, hogy haladjunk  a kinti programokkal addig, amíg 30 fok nem lesz.
Nem jutottunk sokáig, mert a következő, ami az utunkba akadt, az a
2. kiöregedett masinák parkja. Sami kedvenc helye, az egész tegnapi napból ez volt a legnagyobb élménye (pedig a szomszédban is van traki, bármikor beleülhetne, de ez valami miatt más volt).
Itt egy traki, egy ifa és egy kombájn volt. Fel lehetett mászni rájuk. Máté kombájnos-bácsi, Sami trakis lett. Samcit 7 ökörrel sem lehetett volna elvonszolni, szerintem egész nap ellett volna itt. Vártunk egy darabig, aztán felkaptam Samit, különben nem jött volna.
3. lovagvár, ami épp útba esett a kötélpályák felé.
Tetszett neki, belül fel lehetett mászni a toronyba, körbe lehetett menni a várfal mentén. olyan volt, mint egy rendes vár, csak kicsiben és fából. A vár feltérképezése után kalodába lettek zárva a fiúk, majd deresre lettek húzva. Saminak ez utóbbi nagyon nem tetszett, amíg menekült, addig minden ok volt, de aztán elkapta az apja és nem volt kegyelem. Hamar megnyugodott, a himbálózó ketrecbe már önként és dalolva szálltak be, pedig oda is be lettek zárva ... de nem sokáig ám, mert más is szerette volna kipróbálni :)
4. Következő állomásunk az erdei kötélpálya volt. Csupán egy hónapja nyitotta meg a kapuit, de várt minden kalandvágyó fiatalt és időset. A legkisebbeknek a pöttöm pálya a lehetőség, ami különböző egyensúlyozó feladatokkal fejleszti, ügyesíti a legkisebb (3-10 éves korosztályt). Van pálya a nagyobbaknak is 10 fölött, és 14+-os, plusz két lecsúszópálya. A kötélpályás részleg használatáért kilün kell ugyan fizetni, de szerintem mindenképp megéri.
A pöttöm pályán 45 perc 900 forint. Máté kihasználta teljesen, 2* körbeért, Saminak viszont elég volt egy kör, hiába volt vissza még negyed órája. Persze Máté tudott teljesen egyedül menni, figyelt a karabiner akasztásokra, nem volt semmi gond, Saminak viszont segíteni kellett, hisz elég alacsony. Tetszett a lurkóknak nagyon. Ha nagyobbak lesznek, feltétlen visszamegyünk, és akkor én is kipróbálom majd. Nagyon klassz lehet.
Fél 12-re végeztünk ezekkel a kinti programokkal, és a nagy meleg és a magas uv sugárzás miatt úgy döntöttünk, hogy bent folytatjuk. Az eredeti terv is az volt, hogy 11-ig leszünk kint. Kicsit ugyan túlléptük, de a kötélpályánál végig árnyékban voltunk fél 11-től, úgyhogy semmi gond nem volt, ott nem kellett megkukulni.
Milyen jó is, hogy reggel indultunk, Pepcsi aludt az autóban (nem így volt tervezve, de így is jó volt), aztán meg szépen elnézelődött, a babakocsiban játszadozott, evett,  közben szopizott, úgyhogy végtelenül türelmes, nyugodt volt, egy hangja nem volt egész nap a drágának.
5. Az épületen belül az első utunk  a játszóházba vezetett ... ahonnan szintén nagy rimánkodás és könyörgés árán lehetett csak kicsalni a gyerekeket. Biztosan láttatok már olyan zárt, hálós, gyerekeknek való játszóházat, ahol mászni kell, csúszdázni lehet labdák közé, stb.
Máté először Alsópáhokon találkozott ilyen játszóházzal, Bobó birodalmában, és már akkor is élvezte. Azóta is emlegeti, hogy mikor megyünk újra oda, ahol sok labda közé csúszhat. Múltkor meg a medencéket emlegette :)
A boglári bornapokon is bekéredzkedtek tavaly egy ilyenbe, ahol 10 perc volt 600 ft, úgyhogy ez jóval gazdaságosabb nap volt :)
nagy viháncolásban, kiabálásban, mókában voltak. Közben én megszopiztattam Petit, vártunk is rájuk, mégsem akartak kibújni. Viszont ki van írva, hogy ebbe a játszóházba csak akkor menj be, ha állva beférsz a bejáraton. Felnőttek nem férhetnek be, és milyen ciki lett volna négykézláb bemászni azért, hogy kiszedjük a gyerekeket. Mátéra volt bízva feladat, és ő meg is tett mindent az ügy érdekében, de Samit nem olyan egyszerű megfogni és kifele tessékelni. Tudniillik, hogy a csúszda után egy kis résen kellett átbújni. Ha Sami bújt elől, elszaladt, mire Máté átmászott, ha viszont Máté bújt ki először, akkor Samci menekült visszafele a rengeteg labda közé ...
Aztán csak sikerült nyakon csípni és szépen, kézenfogva Mátéval kiballagtak.
6. Csúszdapark. Nagy élmény kicsiknek és nagyoknak. 3 féle csúszda van, egy nagyon meredek piros, egy ugyanolyan meredek, de nem olyan hosszúságban, ez a kék, és egy 4 sávos hullámos hosszú csúszda. A hullámossal kezdtük: csak zokniban lehet a csúszdaparkba bemenni, majd egy félzsák-szerű valamit kellett szerezni, amire ráülve, lábunkat beledugva csúszni lehet. Máté egyedül, én Samival csúsztam. Gyorsan ... meglepően gyorsan. Nem is gondoltam volna, de nagyooon jó volt. Pepcsi addig az apjával volt. Csúsztam párat Samcival, majd cseréltünk: apa ment vele. Máté meg elég nagyfiú hozzá, hogy egyedül szalad fel a sok-sok lépcsőn, csúszott le, majd kezdődött a kör elölről. Aztán ő váltott: a hullámos csúszdát lecserélte a kékre. Egyet én is csúsztam vele: elsőre igencsak meglepő volt, kapaszkodtam is, kicsit megijedtem, de a gyerekek csak úgy vetették le magukat. Elég meredek volt: szabadesésben egy kevés, aztán csúszás, majd újabb szabadesés, végül milliónyi labda között landolás. Klassz volt, és jó gyors. Máté imádta.
Zsolti kipróbálta a legmeredekebbet, de oda Mátét nem engedtük. Igaz, hogy 5 év volt a korhatár, de nem erőltette, így mi sem mondtuk neki. Elsőre eléggé félelmetes volt.
Itt elidőztünk egy ideig. Sokan voltak, de gyorsan váltották egymást a csúszni vágyók, így nem kellett sokat várni sehol sem. A csúszdapark bejáratánál kezdődött egy nagyoknak (150centi fölött, vagy 14 éves kortól) való jótszópark, olyan, mint az előző a kicsiknek.
A kicsiknek viszont a csúszdák alatt is volt egy, és itt egy egészen piciknek valót is találtunk. Igaz, kicsit későn, már fáradtak voltak, de ha előbb megtaláltuk volna, akkor nem kellett volna Pepcsit a csúszdák tövében babzsákon ülve őriznünk, hanem elmászhatott, hintázhatott volna ott. Na majd legközelebb.
Gyors pisi után indulni akartunk haza, amikor Sami bejelentette, hogy ő még szeretne gokartozni (épp látta). Gondoltuk, az még belefér, és bár igaz, hogy a tűző napon volt, de nem maradtunk tovább 10-15 percnél, így azt is kibírtuk. Fiúk az apjukkal felpattantak egy járgányra, én meg Pepcsit megrugóshintáztattam :)
Aztán felkerekedtünk, beültünk a kocsiba és elindultunk haza. 3/4 2 volt. Minden a tervek szerint zajlott: időben hazaindultunk, Sami és Pepi elaludtak a kocsiban nagyon hamar. Máté még véletlenül sem akart elaludni: tescozni akart velem. Amikor végeztünk, épp pakoltunk be, amikor a kisebbek felébredtek. Nem aludtak nagyot, csak 1 órát, de hazafele jól elvoltak, este pedig nem kellett őket altatni :) Bár
Ilyen klassz családi programokkal teli nyarat szeretnék! (bár enyhébb idővel is beérném ...)

Képek:
 https://picasaweb.google.com/106241589772031548491/2012Apr#5737203728623429538